Megtakarítási stratégiák; befektetési portfóliók hozamának számítása, értékelése
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | befektetés kötvények lakossági befektetések lakossági megtakarítások megtakarítás pénzügy tőzsdei részvények |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29779 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg29779 | ||
| 005 | 20210316131141.0 | ||
| 008 | 210316suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Tóth Dániel | |
| 245 | 1 | 0 | |a Megtakarítási stratégiák; befektetési portfóliók hozamának számítása, értékelése |c Tóth Dániel |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A dolgozatom első részében feltérképeztem az előző 20 év változásainak hatását az életszínvonal és a reálbérek alakulására Magyarországon. Az életszínvonal összehasonlításához a KSH dollárban értelmezett egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritás alapján) statisztikáját használtam fel, aminek segítségével egy átfogó képet kaptam Magyarország fejlődéséről és az Európai Unión belül elfoglalt helyéről. A kapott eredményeket összevetettem a reálkeresetek változásának tendenciájával. A kettő közötti korreláció pozitív volt, viszont a bérek alakulásán kívül más tényezők is hatással voltak az életszínvonal változására, így az első hipotézisemet elvetettem. Konklúzióként arra megállapításra jutottam, hogy a jólét pozitív irányban változott, viszont az Európai Uniós országok jóléti rangsorában elfoglalt helyezésünk árnyalja ezt a kedvező tényállást. Látható, hogy hozzánk hasonló helyzetben lévő országok többsége nagyobb mértékű fejlődésre volt képes, tehát a források felhasználása, illetve a kivitelezés Magyarországon nem volt optimális. Ezt követően a KSH felméréseinek adataiból a vagyoni helyzetről is kaptam egy statikus képet, ami megfelelő kiindulási alapként szolgált a harmadik vizsgált hipotézis értékeléséhez. A tanulmányom negyedik pontjában a kérdőívben kapott eredmények segítségével megalkottam a megtakarítási stratégiát, aminek mentén az elképzelt háztartás befektetési stratégiája elkezdhető volt. A stratégiák megvalósítása előtt rögzítettem az alapvetéseket, amelyek minden befektetési megoldást végig kísérnek. Első és az egyik legfontosabb ilyen alapvetés volt, hogy a Dollar-Cost Averaging, azaz rendszeres befektetés módszerének segítségével valósul meg minden stratégia, illetve az, hogy az eredeti elhatározás és eszközkiválasztás nem módosul az időszak alatt. Négy különböző stratégiát alakítottam ki a vagyonfelhalmozásra. Az első megközelítés a részvényindexekbe történő befektetés volt. A kapott eredmények jól személtették, hogy az előző 20 évben, átfogó, teljes részvénypiacot lefedő stratégiával milyen hozamokat, illetve vagyongyarapodást lehetett volna elérni egy hasonló megtakarítási stratégiával és ezekhez a teljesítményekhez mekkora kockázat társult volna. A stratégiánál megkapott mutatók és arányszámok benchmarkként szolgáltak a következő három befektetési elképzelés értékelésénél. A második megoldás olyan cégek értékváltozásából származtatta a vagyongyarapodást, amelyek már az időhorizont elején is fair értéket képviseltek. A cél a tíz elemű részvényportfólióval az volt, hogy a piaci kockázatok tompítása mellett, kedvezőbb hozammal szolgáljanak, mint a piaci átlag. A harmadik megközelítés olyan cégekre összpontosított, amelyekben nagy volt a növekedési potenciál. Meghatározásához az időszak előtti egy részvényre jutó bevétel emelkedését vizsgáltam meg a piaci szereplőknél, aminek segítségével kiválasztottam tíz olyan eszközt, amely kiemelkedő értékekkel szolgált a vizsgált mutatóban. A stratégia célja elsődlegesen az volt, hogy a piacinál magasabb kockázatvállaláshoz végeredményben magasabb hozampotenciál társuljon. Az utolsó, egyben a legkevesebb kockázatot ígérő stratégia alapja a cégek által kifizetett osztalék mértéke volt. Olyan piaci szereplőket kerestem, amelyek hosszú időn keresztül, kimaradás nélkül fizettek osztalékot, aminek mértéke trendszerűen emelkedett az áttekintett időszakban. A cél az volt a stratégiával, hogy alacsonyabb kockázat mellett, a piacihoz hasonló, vagy legrosszabb esetben is csak kismértékben alulmúló hozamokat tudjon elérni a befektető. A négy befektetési stratégia kiértékelése után a vizsgált szempontok mentén elvégeztem az összehasonlítást. Három kategóriában kerestem a legjobb megoldást. Elsőként a legmagasabb hozammal rendelkező portfóliót kerestem, ami az előzetes várakozásokkal összehangban a növekedési potenciálra alapozó stratégia volt. Másodikként a legalacsonyabb kockázaton volt a fókusz, az előzetes elképzelés itt is beigazolódott, mivel az osztalékfizető portfólió produkálta a legkedvezőbb mutatókat a kockázatok kategóriában. Az utolsó összehasonlítás az ideális középutat kereste, azaz azt, hogy melyik stratégia bizonyult a legoptimálisabbnak, abban az esetben, ha mindkét szempontot párhuzamosan értékeljük. Itt sem ért minket meglepetés, mivel a kapott mutatók és arányszámok az értékalapú befektetési stratégiát hozták ki nyertesként. A rangsorolást követően az összefoglalásban levontam a konklúziókat a vizsgált hipotézisekkel kapcsolatosan. Megállapításaim szerint a pénzügyi függetlenség ideális esete egy átlagháztatás esetében nem érhető el 20 év alatt. A 4%-os tőkekivonás mellett egyik stratégiával sem volt kivitelezhető a felmerülő költségek hiánytalan fedezése. Mindazonáltal több megoldással is elérhető volt a magasabb arányú, de – a múltbéli tapasztalatok alapján – még mindig fenntartható tőkekivonás mellett a kívánt költségszínt teljesítése. Az utolsó hipotézis a vagyongyarapodás elégséges mértékét vizsgálta, mert arra kereste a választ, hogy megfelelő elköteleződéssel egy középszerű háztartásnak sikerülhet-e az átlag fölötti vagyonszint elérése. A hipotézis elfogadásra került, mivel minden stratégia elégséges vagyont halmozott fel ahhoz, hogy a korcsoportjában a háztartás kiemelkedjen. | |
| 695 | |a befektetés | ||
| 695 | |a kötvények | ||
| 695 | |a lakossági befektetések | ||
| 695 | |a lakossági megtakarítások | ||
| 695 | |a megtakarítás | ||
| 695 | |a pénzügy | ||
| 695 | |a tőzsdei részvények | ||
| 700 | 1 | |a Barizs Noémi |e ths | |
| 700 | 1 | |a Rékasi Róbert |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29779/1/T%C3%B3th%20D%C3%A1niel_Megtakar%C3%ADt%C3%A1si%20strat%C3%A9gi%C3%A1k_%20befektet%C3%A9si%20portf%C3%B3li%C3%B3k%20hozam%C3%A1nak%20sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1sa%20%C3%A9rt%C3%A9kel%C3%A9se_Szakdolgozat_I9LQAG.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29779/2/T%C3%B3th_D%C3%A1niel_Temavazlat-es-osszefoglalas_I9QAG.pdf |z Dokumentum-elérés |