A közösségi finanszírozás helyzetének és lehetőségeinek összehasonlítása Magyarországon és angolszász országokban
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | adomány alternatív finanszírozás crowdfunding fintech hitel jutalom közösségi finanszírozás Magyarország részvény |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29793 |
| Abstract: | Számomra mindig fontos volt mások segítése és próbáltam keresni a választ arra, hogy hogyan lehetne népszerűsíteni az adományozást a környezetemben. Tanulmányaim során hallottam először a közösségi finanszírozásról és mivel már régóta foglalkoztatott ez a téma szerettem volna mélyebben elmerülni a témában.Dolgozatom célja, hogy a közösségi finanszírozás mai helyzetét és lehetőségeit megvizsgálva Magyarországon és angolszász országokban, a megfelelő következtetéseket levonva megoldást tudjak kínálni ennek az alternatív finanszírozási formának a fellendítésére, szélesebb körű felhasználására hazánkban is.Az angolul crowdfunding-nak nevezett finanszírozási forma nem a 21. század találmánya, már régóta jelen van a köztudatban. Modern megfelelője, amit ma közösségi finanszírozásnak nevezünk az internet által valósulhatott meg. Ebben leginkább az online platformok jelentettek nagy változást: ilyen nagy tömegek elérése pár kattintással korábban nem volt lehetséges. 2008-as világválság után rengeteg kis vállalkozás számára jelentett megoldást, azok számára, akiknek a banki hitelek nem voltak elérhetőek.A négy típusa közül mindegyik egy másik finanszírozási forma helyettesítésére nyújt megoldást: az adomány-alapú és jutalom-alapú modell a támogatásokat és patronálásokat könnyíti meg, míg a hitel és részvény-alapú közösségi finanszírozás az üzleti célú projektekmegvalósításában tudnak segíteni. Mind a négy modell más jogokat biztosít az ötletgazdák és a befektetők számára.Az indulása óta dinamikusan növekvő jelenség hazánkban azonban nem arat akkora sikereket, mint az angolszász országokban, de a környező országokhoz képest is elmaradottak vagyunk. Ez nem feltétlenül a jövedelmi helyzettel magyarázható, a válasz inkább abban mutatkozik meg, hogy nálunk nincs jelen az a vállalkozókat támogató ökoszisztéma, ami külföldön már a felsőoktatásba is beszivárgott.A crowdfunding online platformokon köti össze a befektetőket az ötletgazdákkal. Amerikában és Angliában számos ilyen oldal létezik, mindegyik más lehetőségeket kínálva felhasználóinak. A hazai felhozatal nem olyan sokszínű és forgalmuk is jóval kisebb. Természetesen sok esetben a szabályozottság hiánya miatt nem tudnak olyan portálok létrejönni, amik a közösségi finanszírozást megfelelően támogatnák.A megoldást abban látnám a crowdfunding hazai fellendítésére, hogy az adomány és jutalom-alapú modellek mellett nagyobb szerepet kapjon a hitel és részvény-alapú modellek bevezetése. Az első két típusra találhatunk magyar platformokat, bár sok kezdeményezést nem találunk rajtuk, de aki szeretné ezt a lehetőséget kipróbálni, az megteheti. A második két típusra viszont üzleti területen nagyobb igény lenne. Sok vállalat azért sem választana hazai platformot, mert terméküket vagy szolgáltatásukat nem erre a piacra szánják, így lehetőséget biztosítanék olyan cégek számára, akik szeretnének Magyarországon maradni. |
|---|