Toborzási és kiválasztási módszerek változása a koronavírus hatására diák munkavállalók körében
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | diák foglalkoztatás iskolaszövetkezeti foglalkoztatás koronavírus munkaerő kiválasztás munkaerő toborzás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29822 |
| Kivonat: | A vállalatok egyik lényeges tevékenysége a munkaerő toborzás és kiválasztás, ezért erre kiemelkedő hangsúlyt fektetnek. Működésükhöz elengedhetetlen, hogy a munkaerő megfelelő mennyiségben és minőségben álljon rendelkezésre. Szakmai gyakorlatomat a Prodiák Iskolaszövetkezetnél töltöm, mint HR asszisztens. Legfőbb feladatom a diákok toborzásával és kiválasztásával függ össze. Így van lehetőségem a diákok kapcsán megtapasztalni a téma fontosságát. A kutatásom kvalitatív módszer interjú formájában és kvantitatív kérdőíves adatfelvétel volt. A mintavételt a vizsgált vállalatnál dolgozó projektvezetők, HR asszisztensek között végeztem. Majd a diákok körében kvantitatív kutatási módszert használtam. Szakdolgozatom célja, hogy bemutassam a koronavírus hatását a diák toborzás és kiválasztás területén. Rávilágítok arra, hogy milyen toborzási és kiválasztási módszerek hatékonyak a diákok körében, és az utóbbi időben volt-e változás ezen a területen. Szükség van-e diákmunkaerőre a jelenlegi helyzetben? Ha igen, miért? Emellett a diákok milyen álláskeresési módszereket preferáltak a vírus előtt? Hogyan alakult ez a koronavírus időszakában? Melyek azok a tényezők, amelyeket felértékelnek munkaválasztásuk során, a korábbiakhoz képest? Kutatásom eredményeképpen kijelenthető, hogy változást hozott a diákok foglalkoztatására nézve a koronavírus. Ennek ellenére számos területen szükség van rájuk a kialakult helyzetben is. Ezt legfőképpen azzal indokolta az iskolaszövetkezet, hogy költséghatékony foglalkoztatási forma. Széles körben elterjedt az utóbbi években, ezért sok partnercégnél nehéz lenne pótolni a diákok által kiesett munkaerőt. Vizsgálatomból az is kiderült, hogy az iskolaszövetkezetek legkedveltebb toborzási eszköze a facebookon való hirdetés, viszont emellett használnak például álláskereső oldalakat és saját adatbázist. Ezzel szemben a diákoknál az álláshirdető portálok állnak az első helyen, de a facebook is meghatározó keresési felület. Így összességében a két oldal találkozik egymással, hiszen mindkét fél ugyanazokon a módokon keres.Az általam vizsgált diákszövetkezetnél nagyobb változás nem történt a toborzási és kiválasztási módszerekben. Ami kiemelhető, hogy az elmúlt évek során egyre inkább online toboroztak. Ez pedig a koronavírus hatására még inkább felerősödött. Elkerülik a személyes találkozásokat, például egy állásbörze vagy álláskereső nyílt nap megszervezésére jelenleg nincs lehetőségük. A diákok munkával szemben támasztott elvárasai közül több tényező fel- vagy leértékelődött ebben az időszakban. Egyértelműen látszik, hogy a home office lehetősége fontosabbá vált a diákok számára. Ezzel összefüggésben a szakirodalmamból kiderült, hogy a koronavírus után, a jövőben is meghatározó lehet az otthoni munkavégzés. A diákok oldalát nézve, kettő tényező értékelődött le az elmúlt időszakban a munkaválasztásuk során, a munka helyszíne és a munkahelyi légkör. Az elmondottak alapján ez alátámasztható azzal, hogy a mostani helyzetben a diákok közül sokan a megélhetésük miatt kezdtek el dolgozni. Így nem annyira fontos számukra, hogy helyileg hova kell menniük és milyen a kapcsolatuk a munkatársaikkal. Hiszen elsődleges céljuk a pénzkereseti lehetőség. Kutatásom során tehát feltett kérdéseim megválaszolásra kerültek. Úgy gondolom, hogy vizsgálati eredményeim alapján sikerült megfelelő következtetéseket levonnom, illetve hasznos javaslatokat tennem a témával kapcsolatban. |
|---|