Fiatal pályakezdők és az üzleti szolgáltató szektor kapcsolata
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | együttműködés pályakezdők SSC üzleti szolgáltató szektor Y generáció Z generáció |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29829 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg29829 | ||
| 005 | 20210316131433.0 | ||
| 008 | 210316suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Pálmai Boglárka | |
| 245 | 1 | 0 | |a Fiatal pályakezdők és az üzleti szolgáltató szektor kapcsolata |c Pálmai Boglárka |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Dolgozatom célja a fiatal pályakezdők és az üzleti szolgáltató szektor kapcsolatának a megismerése volt. A témaválasztásom mögött elsősorban az a motiváció állt, hogy gyakran tapasztaltam, a velem egykorú évfolyamtársaim nincsenek tisztában az üzleti szolgáltató szektor nyújtotta lehetőségekkel, illetve, hogy nem is ismerik a szektorban tevékenykedő vállalatokat. Emellett toborzói munkám során a potenciális jelöltek felkutatása során megfigyeltem, hogy a hozzám hasonló korú, pályakezdő fiatalok nem töltenek el egy-egy munkahelyen 1-2 évnél hosszabb időt. Ez a két tapasztalat és a szakirányomon elvégzett SSC menedzsment kurzus adta az ötletet ahhoz, hogy megvizsgáljam, milyen kapcsolat van a pályakezdők és a szektor között. A bevezetést követő első nagyobb terjedelmű részben a szakirodalomra támaszkodva mutattam be először a szolgáltató szektort, majd a fogalmát. Ezután ehhez kapcsolódóan már nemcsak a szolgáltató szektorról írtam, hanem kifejezetten az üzleti szolgáltató szektor jelentését és szervezeti modelljeit részleteztem. Majd néhány szekunder kutatási adatot felhasználva, illetve azt a szakirodalommal ötvözve mutattam be a szektor helyzetét a régióban és azon belül hazánkban, illetve megvizsgáltam különböző mutatók segítségével, hogy milyen helyen szerepel hazánk versenyképességi szempontból. Ezt követően bemutattam a szektorban jelentős létszámban dolgozó és a jövőben munkát vállaló Y és Z generációk munkaerőpiaci, majd általános, generációs jellemzőit. Ezt azért tartottam fontosnak, mert a témám alapvetően arról szól, hogy az új generációk tagjai mennyire vannak tisztában a szektor nyújtotta lehetőségekkel, mert ahogy személyesen tapasztaltam, viszonylag kevés tudással rendelkeznek róla. Ez pedig már át is vezetett a másik nagy egységhez, a kutatási részhez. A primer kutatásom 2 részre bontható: kvantitatív kutatásként online kitölthető kérdőívet töltettem ki olyan pályakezdő fiatalokkal, akik maximum 3 év munkatapasztalattal rendelkeznek. A kérdőívemre 388 kitöltés érkezett. Kvalitatív kutatásként pedig a szektor egyes szereplőivel mélyinterjúkat készítettem, – egy szakértővel, egy marketing és egy HR vezetővel –, a pályakezdők mozgására, érdeklődésére pedig legjobban rálátó piaci szereplőkkel kérdéssorokat töltettem ki – egy HR tanácsadóval és 4 diákszövetkezettel. Emellett egy 2016-os országos, egyetemi hallgatók körében elvégzett kutatás eredményeit hasonlítottam össze az én eredményeimmel. Szakdolgozatom utolsó részében összefoglaltam a főbb tapasztalataimat és ismertettem, hogy az eredményeim alapján milyen a kapcsolat a két oldal között. Sajnos azt kellett tapasztalnom, hogy a pályakezdők továbbra is kevés ismerettel rendelkeznek a szektorról, az ott végezhető munkákról és a szektor nyújtotta lehetőségekről. Ez több szempontból is probléma, a pályakezdők számára azért, mert csalódások érhetik őket a szektorban való munkavégzésük során, ha nem megfelelően tájékozottak, ha nem tudják, hogy mire számítsanak. A szektor számára pedig azért óriási gond ez, mert a jól képzett munkaerő jelenti a működése alapját és ha a képzett fiatalok nem azt kapják, amire esetleg számítanak, könnyen lehet, hogy rövid időn belül munkahelyet változtatnak és nem feltétlenül a szektorban keresnek új lehetőségeket, de az sem biztos, hogy az országban. Következésképpen azt gondolom, hogy a szektornak és a szektorhoz tartozó vállalatoknak nagy hangsúlyt kellene helyezniük a fiatal generációk képzésére és oktatására. A legjobb megoldás erre olyan gyakorlati kurzusok vagy más jellegű programok indítása lenne, ahol megtanulhatják, hogy melyik pozícióhoz milyen feladatok tartoznak és ahol megismerkedhetnének a szektor működésével a gyakorlatban. Ehhez azonban nagy szüksége van a szektorban a vállalatok összefogására és együttműködésére. | |
| 695 | |a együttműködés | ||
| 695 | |a pályakezdők | ||
| 695 | |a SSC | ||
| 695 | |a üzleti szolgáltató szektor | ||
| 695 | |a Y generáció | ||
| 695 | |a Z generáció | ||
| 700 | 1 | |a Marciniak Dr. Róbert András |e ths | |
| 700 | 1 | |a Ránki-Kovács Richárd |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29829/1/P%C3%A1lmai_Bogl%C3%A1rka_LRISDH_Szakdolgozat.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29829/2/BA_TO_P%C3%A1lmai_Bogl%C3%A1rka_LRISDH.pdf |z Dokumentum-elérés |