Végelszámolás a gyakorlatban

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Szentgyörgyiné Hajnák Fruzsina Anikó
További közreműködők: Sisa Dr. Krisztina
Szederkényiné Urbán Judit
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:cégtörvény
kormányrendelet(ek)
számviteli nyomtatványok
végelszámolás
végelszámolási eljárás
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/29868

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg29868
005 20210316131921.0
008 210316suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Szentgyörgyiné Hajnák Fruzsina Anikó 
245 1 0 |a Végelszámolás a gyakorlatban  |c Szentgyörgyiné Hajnák Fruzsina Anikó  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Dolgozatom témája a végelszámolás volt. Bemutattam a jogszabályi hátterét, ami főleg a cégtörvény vonatkozó részeiből és a számviteli teendőket részletező kormányrendeletből áll. Áttekintetem a folyamat lépéseit, az egyes időszakokat, a kapcsolódó határidőket és a benyújtandó dokumentumokat és nyomtatványokat. Összehasonlítottam elméletben és gyakorlatban is a normál módon lefolytatott végelszámolást és az egyszerűsített eljárást. Négy intervallumra bontható a folyamat. Az első a végelszámolás előtti időszak. Ekkor határozza el a tulajdonosi kör a végelszámolást és kijelöli a végelszámoló személyét. Be kell adni módszertől függően a megfelelő hivatalhoz az eljárás indításához szükséges nyomtatványokat, illetve el kell készíteni a tevékenységet záró beszámolót. A második a végelszámolás alatti időszak. Ebben a fázisban a végelszámoló számba veszi a társaság vagyonát és nyitó mérleget készít. Lezárja a folyamatban lévő szerződéseket, és értékesíti az eszközöket, ha szükségesnek tartja. A rendszeresen felmerülő bevallásoknak eleget kell tenni ekkor is. Üzleti évenként beszámolót is kell készíteni. Egyszerűsített végelszámolás esetén erre nem kerül sor, mivel a rendelkezésre álló idő kevesebb, mint egy év. A harmadik szakasz a végelszámolás befejezése. Ekkor kell elkészíteni a végelszámolást lezáró beszámolót, a vagyonfelosztási javaslatot és normál eljárás esetén a záró jelentést. A tagoknak közgyűlési határozatban kell dönteni ezek elfogadásáról. Az adóhivatal felé is ekkor kerülnek benyújtásra az utolsó bevallások. Szintén a választott módtól függ, hogy melyik hatósághoz kell beadni a társaság törlésére irányuló kérelmet és mellékleteit. A negyedik szakasz a végelszámolás utáni időszak. Ebben a fázisban már nincs bevallási, illetve beszámolási kötelezettség. El kell készíteni az utolsó időszak nyitó mérlegét. A törlő határozat megérkezése után megkezdődhet a vagyon tagoknak történő kiadása. Ennek végeztével a mérleg soraiban már nem lesz adat, mindenhol nulla értéknek kell szerepelnie. A végelszámolás ekkor tekinthető befejezettnek. Mindezeket részletesen a Kőris Vonal Kft. egyszerűsített végelszámolásán keresztül mutattam be. Ezután áttekintettem három másik társaság normál és egyszerűsített végelszámolását is. Ezek sorban az Egér Kft., a Zárva Bt. és a Bárány Bt. voltak. Mindegyik társaság végelszámolásában voltak egyedi vonások. A cégek esetében más és más megoldandó problémákra kellett koncentrálni, azokat eltérő módon lehetett rendezni. Az így felmerülő érdekességeket foglaltam össze a három említett gazdálkodónál. 
695 |a cégtörvény 
695 |a kormányrendelet(ek) 
695 |a számviteli nyomtatványok 
695 |a végelszámolás 
695 |a végelszámolási eljárás 
700 1 |a Sisa Dr. Krisztina  |e ths 
700 1 |a Szederkényiné Urbán Judit  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29868/1/Szentgy%C3%B6rgyin%C3%A9_Szakdolgozat%20-%20wv2xod%20v%C3%A9gleges%20mell%C3%A9kletekkel.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29868/2/BA_TO_Szentgy%C3%B6rgyin%C3%A9_Hajn%C3%A1k_Fruzsina_Anik%C3%B3_wv2xod.pdf  |z Dokumentum-elérés