A magyar családtámogatási rendszer demográfiai és költségvetési szempontú vizsgálata

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Zajtai Viktória Vanda
További közreműködők: Szabó Pál
Szennay Áron
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:család
családi pótlék
családjog
családtámogatás
családtervezés
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/29891
Leíró adatok
Kivonat:Dolgozatom során kielemeztem a magyarországi családtámogatási rendszert, beleértve az összes ellátást és kedvezményt. Feltüntettem az előnyeit és hátrányait, valamint összehasonlítottam a jelenleg rendelkezésre álló lehetőségeket. Az intézkedések egyértelműen a népesség növelésére irányulnak, a pozitív demográfiai változásokat célozzák, ezzel kapcsolatban állítottam fel a hipotézisemet is. A feltevésem szerint a támogatások hatására növekszik a születésszám, ami a demográfiai adatok javulását fogja előidézni. Számos statisztikát áttekintve megállapíthatom, hogy a házasságkötések száma ugrásszerűen nőtt, mivel néhány támogatásra csak házastársak lehetnek jogosultak, de az élve születések számában nem figyelhető meg ugyanilyen mértékű javulás. Feltevésem részben igazolódott be, miszerint a demográfiai adatok valóban javultak az előző évekhez képest:. a népesség természetes fogyásának mértéke csökkent, azaz a társadalom kettős elöregedése lassult. Ezen kedvező folyamatok viszont részben annak köszönhető, hogy a halálozások száma szintén csökkenést mutatott, ugyanakkor az élve születések száma is nőtt. A házasságkötések számában megfigyelhető növekedés szintén pozitív, mert általában a házasságkötés „előszobája” a gyermekvállalásnak. A születésszám tavalyihoz képest nőtt ugyan, de nem az elvárt növekedést mutatják a statisztikák, amelyek a nagy társadalmi ellátórendszerek (nyugdíjrendszer, egészségügy) hosszú távú fenntarthatóságához, finanszírozhatóságához önmagában nem lesz elegendő. A várakozások szerint így inkább a távolabbi jövőben számíthatunk a népességszám csökkenésének megállására, illetve újbóli növekedésére, elsődlegesen a demográfiai korfa alsó részének kiszélesedésével. Mindezek alapján megállapítható, hogy a támogatások még kedvezőbbé tétele sem eredményezett egyelőre jelentős változást az élve születések számában. Természetesen a konzekvenciák levonásakor mindenképpen figyelembe veendő körülmény, hogy a családsegítő intézkedések hatása időben kitolódik, késleltetve jelentkezik, amelyek a legutóbb életbe léptetett támogatások esetében várhatóan néhány év múlva fogják szignifikáns mértékben éreztetni pozitív hatásukat. Az interjúk során arra következtettem, hogy a rendszer nagyon kedvező a három vagy több gyermekes családok számára, de az egy vagy két gyermekes családok arányaiban jóval kevesebb támogatásban részesülnek. Ez egy olyan pont, amelyen el lehet indulni a gyors fejlődés érdekében, a pozitív hatások jelentkezése az egy, illetve két gyermekes családokra érvényes intézkedések kiterjesztésével, erősítésével véleményem szerint felgyorsítható lenne. A nemzetközi - V4 országokkal történő - összehasonlítás során, úgy vélem, van hova fejlődni a magyar családtámogatások terén, számos egyéb példát, lehetőséget láthatunk a környező országok családtámogatási rendszerében. A pozitív demográfiai adatok eléréséhez még intenzívebb támogatásokra lenne szükség, minél hamarabb. Összességében úgy gondolom, a feltételezés valós, miszerint az államadósságra, a GDP-re, a nyugdíjrendszerre és a fogyasztásra is pozitív hatással lesz a születésszámok emelkedése, azonban jelenleg ez még csak korlátozott mértékben érződik a demográfiai statisztikákban.