Az olasz és magyar külpolitika néhány kérdése, különös tekintettel az egymás közötti, kétoldalú kapcsolatokra
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | kultúra külgazdasági kapcsolatok külpolitika Magyarország Olaszország |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/35530 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg35530 | ||
| 005 | 20210921155553.0 | ||
| 008 | 210921suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Rapavi Fruzsina | |
| 245 | 1 | 3 | |a Az olasz és magyar külpolitika néhány kérdése, különös tekintettel az egymás közötti, kétoldalú kapcsolatokra |c Rapavi Fruzsina |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Dolgozatom témájaként- az olasz és magyar külpolitika néhány kérdése, különös tekintettel az egymás közötti, kétoldalú kapcsolatokra- választottam. Ennek következtében a dolgozat a következőképpen épül fel. A bevezető részben megfogalmaztam a hipotézist, a meghatározott kérdéseket, a kutatás módszertant, valamint a téma választás indoklását. Ezt követően a dolgozathoz szükséges fogalmi keretet ismertettem. A legfontosabb fogalmak, amelyek a dolgozat tartalmi részének alapját képezik: neoliberalizmus, neorealizmus és diplomácia. Az első fejezet a magyar-olasz, főként politikai kapcsolatait mutattam be 1918 és 1990 között. A rész tartalmazza az Osztrák-Magyar Monarchia és a rendszerváltás közötti időszakban az ország élén álló kormányokat, külpolitikai prioritásokat, a Rákosi-korszak „egyedi külpolitikai törekvéseit, valamint az olasz bel-és külpolitika alakulását. Az első fejezet tartalmaz néhány megállapodást, kezdeményezést a két ország között. A második fejezet, amely a dolgozat fő részér képezi, bemutattam a magyar külpolitika vonásait, az egyes kormányok nézetei szerint, valamint kiemeltem a három legfontosabb külpolitikai prioritásokat Magyarország számára. Ilyen prioritás a határon túli magyarság kérdése, az Európa-politika, és az atlanti törekvések. Ezt követően Olaszország külpolitikai vonásai is bemutatásra kerülnek a három fő törekvéssel együtt. Olaszországnak a legfőbb prioritásai a mediterrán-politika, az Európa-politika és az amerikai törekvések. A fő fejezet ezután tartalmazza a kétoldalú fontos látogatásokat, megállapodásokat és egyezményeket, különösképpen a politikai, gazdasági és katonai egyezményeket. Ilyen például a vízummenetességről szóló megállapodás vagy a NATO missziójába való szerepvállalás. A második fejezet keretein belül elemzésre kerülnek a multilaterális és regionális együttműködések, többek között: Európai Unió, NATO, ENSZ és még pár együttműködés. A harmadik fejezet tartalmaz két további együttműködési területet: a gazdasági és kulturális kapcsolatot. Fontos kiemelni mindkét együttműködési területet, hiszen igen szoros az együttműködés ezeken a területeken is. A gazdasági kapcsolatoknál említésre került az Olasz Kereskedelmi Kamara, a külkereskedelmi áruszerkezet, valamint néhány megvalósult beruházás részletesebb bemutatása is, táblákkal kiegészítve. A kulturális kapcsolatoknál bemutatásra kerül a Római Magyar Akadémia, a Triventói olasz-magyar társaság, egy meghatározó esemény sorozat: a kulturális évadok, valamint néhány kiemelkedő alakja a két ország kulturális kapcsolatainak. A dolgozat végén következik az összegzés, valamint a hipotézis elfogadása/elutasítása. A dolgozat végén összegzem a kutatásom során elért eredményeket. | |
| 695 | |a kultúra | ||
| 695 | |a külgazdasági kapcsolatok | ||
| 695 | |a külpolitika | ||
| 695 | |a Magyarország | ||
| 695 | |a Olaszország | ||
| 700 | 1 | |a Hagymási Tünde |e ths | |
| 700 | 1 | |a Nyusztay Dr. László |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/35530/1/Rapavi%20Fruzsina-Szakdolgozat1.pdf |z Dokumentum-elérés |