A sharing economy hatása a divatiparra
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | divatipar fashion sharing fenntarthatóság közösségi gazdaság Sharing Economy |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/35687 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg35687 | ||
| 005 | 20220402094631.0 | ||
| 008 | 210922suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Tusa Bianka Eszter | |
| 245 | 1 | 2 | |a A sharing economy hatása a divatiparra |c Tusa Bianka Eszter |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Ma a digitális technológia aranykorát éljük, melynek pozitív, de sajnos negatív hatásait is egyaránt megfigyelhetjük. Az uniformizálódott tömegcikkek, a fast fashion, mely az internet térnyerése óta még jobban felgyorsult, mérhetetlenül szennyezi a környezetet. Ezen olcsó tömegtermékek célcsoportja a Z generáció tagjai, a digitális benszülöttek. A digitalizáció, a digitális platformok térnyerésével azonban egy új üzleti struktúra is megjelent: a sharing economy. A közösségi gazdaság romboló hatással volt a hagyományos iparágakra – így a divatiparra is – mely a fenntarthatóságot és a termékek életciklusának meghosszabbítását hirdeti. A sharing economy témaköréről már születtek tanulmányok, azonban a divatipar tekintetében kevesen vizsgálták ezt a jelenséget, ezért választottam dolgozatom témájául, ezáltal egy új szemszögből megközelítve mindezt. Napjainkban egyre fontosabb, főleg a fiatalok számára a környezetvédelem, így a közösségi gazdaság elvén működő divatipar területén tevékenykedő vállalkozások alternatívaként szolgálhatnak a fast fashion cégekkel szemben, lassító tényezőként fellépve romboló hatásuk ellen. Ennek megismeréséhez a kvantitatív kutatási módszert választottam primer kutatásomhoz, így online kérdőíves megkérdezéssel valósítottam meg a Z generáció körében, mivel a fiatalokhoz ez a megkérdezési forma áll a legközelebb és így lehet őket a legjobban, illetve legkönnyebben elérni. A kutatás céljának tűztem ki ezáltal, hogy feltárjam és megismerjem a Z generációs fiatalok fast fashion vásárlási szokásait, attitűdjeit, megvizsgálva a vásárlásuk mögött húzódó motivációkat, emellett a fiatalok sharing economy-val, fenntarthatósággal, tudatos fogyasztással, a különböző közösségi gazdaság elvén működő cégekkel kapcsolatos ismereteinek feltárása. Mindezek ismeretében pedig megvizsgálni, hogy a Z generáció tagjai igénybe veszik, illetve vennének-e ilyen típusú szolgáltatásokat vagy milyen félelmeik vannak a közösségi gazdaság elvén működő cégekkel kapcsolatban, mi a korlátja a fashion sharing szolgáltatásoknak hazánkban. Ezek alapján négy hipotézist fogalmaztam meg a Z generáció, a sharing economy, illetve a divatipar kapcsolatát vizsgálva. Az első, hogy a Z generáció tagjai nem ismerik a sharing economy fogalmát (H1). A H1 hipotézist elfogadtam, mivel a primer kutatásból kiderült, hogy a Z generáció tagjai habár használják a sharing economy platformokat, ennek ellenére nem tudják, hogy az adott vállalat milyen üzleti modellben működik. A második: a fiatalok fast fashion vásárlása mögött húzódó motiváció elsősorban a termékek olcsó, megfizethető ára, másodsorban pedig a divat és a trend (H2). A H2-t elvetettem, ugyanis a kutatás ennek ellentétjét igazolta: a fast fashion vásárlás mögött húzódó motiváció elsősorban a divat és a trend és csak másodsorban a termékek alacsony ára. A harmadik: a Z generáció tagjai hajlamosak az impulzusvásárlásra és vettek már olyan ruhadarabot, amit végül nem hordtak (H3). A H3-at elfogadtam, ugyanis a fiatalok a primer kutatás során arról számoltak be, hogy vettek már meg olyan terméket, mely egy hirtelen döntés következménye volt, illetve hogy ez gyakran jár kognitív disszonanciával. Végül, a közösségi gazdaság elvén működő divatipari cégekkel kapcsolatban a Z generációs fiatalok félelmét elsősorban az üzleti modell ismeretlensége, újdonsága jelenti, így nem vennék igénybe az ilyen típusú szolgáltatásokat (H4). A H4-et elvetettem, mivel a fiatalok hajlandóak lennének kipróbálni az ilyen jellegű szolgáltatásokat, hiszen a primer kutatás igazolta, hogy a Z generációs fiatalok számára fontos a környezetvédelem és a fenntarthatóság, emellett szívesen kísérleteznének a különböző stílusokkal. A legnagyobb félelmet az üzleti modellel szemben nem annak ismeretlensége, hanem a használt ruháktól való idegenkedés, a higiéniás problémák jelentik. | |
| 695 | |a divatipar | ||
| 695 | |a fashion sharing | ||
| 695 | |a fenntarthatóság | ||
| 695 | |a közösségi gazdaság | ||
| 695 | |a Sharing Economy | ||
| 700 | 1 | |a Eszes Dr. István |e ths | |
| 700 | 1 | |a Vargáné Szalkai Zsuzsanna |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/35687/1/Tusa%20Bianka%20Eszter%20-%20A%20sharing%20economy%20hat%C3%A1sa%20a%20divatiparra.pdf |z Dokumentum-elérés |