Az Egyesült Államok közel-keleti külpolitikája George W. Bush és Barack Obama elnöksége idején, különös tekintettel Irak, Irán és Izrael országaira
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Amerikai Egyesült Államok Barack Obama George W. Bush Irak Irán Izrael Közel-Kelet külpolitika usa |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/35711 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg35711 | ||
| 005 | 20220402094736.0 | ||
| 008 | 210922suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Virág Bálint | |
| 245 | 1 | 3 | |a Az Egyesült Államok közel-keleti külpolitikája George W. Bush és Barack Obama elnöksége idején, különös tekintettel Irak, Irán és Izrael országaira |c Virág Bálint |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Az utóbbi időkben rengeteg egymástól külön zajló, de egymástól nem független konfliktusnak fontos helyszíne a tágabb értelemben vett Közel-Kelet. Gyakorlatilag a mindennapos híradások része, a teljesség igénye nélkül az Izrael-Palesztin konfliktus, a szíriai háború, az iráni atomprogram, korábban az iraki és afganisztáni háború. Egy fontos közös nevező az Egyesült Államok szerepe ezen geopolitikai események során. A 21. század során két amerikai elnök, George W. Bush és Barack Obama is két terminuson át (8-8 év) töltötte be a posztot. Ők ketten nemcsak, hogy ellentétes politikai pártok színeiben lettek Amerika első emberei, de a Közel-Keleten folytatott külpolitikájuk is teljesen ellentétes irányt követett. Míg Bush elnök a neokonzervatív eszme képviseletében az úgynevezett „nemzet építés” stratégiájával avatkozott be a térségbeli országok konfliktusaiba, addig Obama elnök az általa preferált realista politika értelmében ezen beavatkozások leépítését helyezte előtérbe, több-kevesebb sikerrel. Kiemelten három országgal foglalkozom: Irak, Irán és Izrael. Választásom azért esett erre a hármasra, mert megítélésem szerint jól vizsgálhatók a legfontosabb aspektusai az Egyesült Államok szerepvállalásának. Irakban a 2003 óta állandó amerikai fegyveres erők jelenléte, Iránnal szemben a diplomáciai hadviselés gyakorlata, Izraellel pedig a szövetségesi viszony ápolása, illetve egy szövetséges ország konfliktusaiban való részvétel figyelhető meg. Kutatásom során az alábbi hipotézisre kerestem a választ: George W. Bush és Barack Obama elnökségének idején az Amerikai Egyesült Államok szerepvállalása a Közel-Kelet konfliktusaiban erősítette a térség destabilizációját. A dolgozat során ehhez megvizsgáltam az USA fentebb említett három országgal való kapcsolatának történelmi hátterét 1928 és 2000 között, majd George W. Bush és Barack Obama elnöklése idején, valamint a 2001. szeptember 11-i terrortámadások és az úgynevezett Arab Tavasz hatását az aktuálisan regnáló elnökök külpolitikai stratégiájára. Ezt követően az összefoglalásban összegzem a történeti eseményeket, kifejtem saját véleményemet ezekkel kapcsolatban, valamint választ adok a felállított hipotézisre. | |
| 695 | |a Amerikai Egyesült Államok | ||
| 695 | |a Barack Obama | ||
| 695 | |a George W. Bush | ||
| 695 | |a Irak | ||
| 695 | |a Irán | ||
| 695 | |a Izrael | ||
| 695 | |a Közel-Kelet | ||
| 695 | |a külpolitika | ||
| 695 | |a usa | ||
| 700 | 1 | |a Gyene Dr. Pál István |e ths | |
| 700 | 1 | |a Marosán Bence Péter |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/35711/1/Szakdolgozat_Vir%C3%A1g%20B%C3%A1lint.pdf |z Dokumentum-elérés |