Magyarország és a Koreai Köztársaság külgazdasági és gazdaságdiplomáciai kapcsolatai az élelmiszergazdaság terén, különös tekintettel az élő állatok és az állati eredetű termékek kereskedelmére
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | állati eredetű termékek élelmiszergazdaság élőállat gazdaságdiplomácia Koreai Köztársaság Magyarország |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/35732 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg35732 | ||
| 005 | 20220825131245.0 | ||
| 008 | 210922suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Bende Borbála | |
| 245 | 1 | 0 | |a Magyarország és a Koreai Köztársaság külgazdasági és gazdaságdiplomáciai kapcsolatai az élelmiszergazdaság terén, különös tekintettel az élő állatok és az állati eredetű termékek kereskedelmére |c Bende Borbála |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Napjaink globalizált gazdaságában kulcsfontosságú szerepet játszanak a külgazdasági kapcsolatok. A termékek és szolgáltatások kivitele nem csak gazdasági haszonnal jár, de az adott állam nemzetközi porondon való megítélését is befolyásolja. Mindez ösztönzőleg hat az exporttevékenyég megkezdésére, annak fenntartására, illetve – lehetőség szerint – bővítésére. Ezek megvalósítása azonban – egyebek mellett az exportált javak természetétől, a nemzetközi viszonyoktól, valamint a kibocsátó és fogadó országok közötti kapcsolat jellegétől függően – igen eltérő mértékű és hatékonyságú lehet. Hazánk, mint nyitott gazdaságú, kis méretű és kicsiny belső felvevőpiaccal rendelkező ország intenzív export- és importtevékenységet folytat. Exportpalettáján megkülönböztetett helyet foglalnak el az agrártermékek, ezen belül is az élő állatok, növények, valamint az élelmiszerek, melyek előtt – az egyre intenzívebb keleti kapcsolatépítés jegyében – sorra nyílnak meg az ázsiai piacok. Munkám során élőállat- ás állati eredetű termékek bizonyos harmadik országokban irányuló exportjával foglalkozom. Az általam koordinált államok közül a Koreai Köztársasággal folytatott kapcsolattartás bír a legtöbb sajátossággal, különlegességgel. Mivel úgy gondolom, hogy a helyzet jobb megértésével sokat lehetne javítani a két ország közötti viszony dinamikáján, kutatásom elsősorban a jelenlegi helyzet feltérképezésére irányul. Vizsgálataim során az exportban érintett magyar szereplők véleményeit, tapasztalatait igyekeztem összegezni. Az eredmények azt mutatják, hogy magyar, – illetve dél-koreai fogyasztói – oldalról kifejezett igény merül fel az exportra. A hazai exportőrök fontosnak tartják a dél-koreai piacot, véleményük szerint megéri termékeiket az ázsiai államba kivinni. A piacra jutás feltételeit az exporttevékenység más, közszférában mozgó szereplőihez képest könnyebben teljesíthetőnek tartják. Utóbbi csoport elsősorban a koreai hatóság protekcionista intézkedéseit, nehézkes és hosszadalmas exportengedélyezési eljárásait, valamint rendkívül szigorú állategészségügyi korlátozásait bírálja. Elmondható továbbá, hogy a jelenlegi exporttevékenységnek van létjogosultsága – sőt, abban további lehetőségek is rejlenek. Ipari oldalról ugyanakkor nem látszik ezek aktív keresése, valamint az exporttevékenységgel kapcsolatos innovációra való törekvés. | |
| 695 | |a állati eredetű termékek | ||
| 695 | |a élelmiszergazdaság | ||
| 695 | |a élőállat | ||
| 695 | |a gazdaságdiplomácia | ||
| 695 | |a Koreai Köztársaság | ||
| 695 | |a Magyarország | ||
| 700 | 1 | |a Neszmélyi Dr. György Iván |e ths | |
| 700 | 1 | |a Pásztor Szabolcs |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/35732/1/Bende_Borb%C3%A1la_szakdolgozat_NT_lev.pdf |z Dokumentum-elérés |