A CRM rendszerekhez való hozzáállás felmérése a biztosítási szférán belül

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Hajós Dávid
További közreműködők: Mayerné Cserna Csilla
Sándor Ágnes
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:biztosítási piac
CRM
digitalizáció
munkamódszer
ügyfélkapcsolati menedzsment
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/37118
Leíró adatok
Kivonat:Napjainkban egyre elterjedtebbek a személyes tartalom alapján létrehozott hirdetések, marketingeszközök: egy mindennapi felhasználó is gyakran találkozhat velük akár a közösségi médiában, akár a videómegosztókon, amikor felugrik néhány reklám a megnyitni kívánt tartalom előtt. A CRM, másnéven ügyfélkapcsolat menedzsment rendszerek ezt a personal-, valamint vevői adatbázis marketing-en alapuló metodikát hivatottak beépíteni a vállalatok életébe: használatával a vállalati stratégia középpontjában az ügyfél, és a róluk beáramló információ áll, minden más folyamatot, megközelítést ennek tudatában alakítanak ki. Szakdolgozatom célja az volt, hogy megvizsgáljam a biztosítási szakemberek körében a CRM bevezetésére irányuló hajlandóságukat, igényüket. Ennek kutatásához szakmai gyakorlati helyem munkatársainak segítségét kértem: amikor felmerült a CRM rendszer esetleges cégszerű alkalmazása, nem érkezett osztatlan, pozitív visszhang a kollégáim részéről. Kutatásomhoz összeállítottam egy online kérdőívet a Google Kérdőív ingyenes szolgáltatás használatával, melynek segítségével alaposan körbejártam ezt a területet, felmértem kollégáim hozzáállását, ragaszkodását jelenleg is használt munkamódszereikhez, valamint az ügyfélkapcsolat menedzsmenttel kapcsolatos ismereteiket, és a kutatásom végén összevetettem a kapott eredményeket. A kérdőívet három blokkra bontottam: az első rész demográfiai, valamint két CRM-hez kapcsolódó kérdésekből állt, a második szakasz a válaszadók munkamódszereire, valamint az azokkal járó előnyökről, hátrányokról tartalmazott kérdéseket, a harmadik, egyben utolsó blokk egy általam összeállított CRM ismertető alapján tett fel a rendszer bevezetésével kapcsolatos kérdéseket. A beérkezett válaszokat összegeztem, majd saját szerkesztésű táblázatok és ábrák segítségével prezentáltam a kapott eredményeket. Négy hipotézist állítottam fel, melyből három a kitöltők munkamódszereinek, valamint a CRM bevezetésére irányuló hajlandóságuk összefüggéseinek kapcsolatát vizsgálta különböző kérdések eredményei alapján. A negyedik hipotézisem a kitöltők CRM ismereteit vizsgálta az általam készített összefoglaló alapján. A beérkezett válaszok számomra is megerősítették a szakirodalmakban olvasott álláspontokat, miszerint Magyarországon bank- és biztosítási szektor ismeretei jelentős mértékben hiányosak a CRM rendszereket illetően. Úgy vélem, hogy szakdolgozatom céljait teljesítettem kutatásom során, miszerint sikerült átfogóan tanulmányoznom kollégáim munkamódszereinek hatékonyságát, illetve hozzáállásukat a CRM rendszer esetleges alkalmazásához. A kapott eredmények alapján úgy gondolom, hogy a megfelelő tréningeket elvégezve, valamint egy külső, CRM felelős alkalmazása esetén sikeres lenne a CRM rendszer bevezetése az általam vizsgált vállalat számára, de kutatásom laikus olvasók számára is informatív, ösztönző lehet, hiszen Magyarországon még nem annyira ismert, elterjedt a CRM rendszer használata.