Mesterséges intelligenciával a hatékonyabb tanulásért
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | e-learning információs és kommunkiációs technológia (IKT) mesterséges intelligencia oktatás oktatóprogram(ok) |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/37121 |
| Abstract: | Dolgozatomban az oktatási folyamat azon területeit vizsgáltam, melyek a technológia folyamatos fejlődése során elavulttá válnak. Megoldás lehet, ha a mesterséges intelligenciát hívjuk segítségül. A történeti áttekintés során Turing-tesztről is írtam, illetve arról hogy már léteznek olyan algoritmusok, melyek átmennek a próbán. A különböző játékokon történő tesztelés, mint például sakkozó programok, vagy a GO játékra megtanított MI hozzájárultak a további fejlesztések sikerességéhez. Az MI egyes megoldásainak bemutatása során megemlítettem, hogy milyen területeken van már jelen. A tudásalapú-, és szakértői rendszerek felépítésének szemléltetése után kitértem rá, hogy mikor érdemes ezeket a rendszereket alkalmazni. Egyre több cég alkalmazza ügyfélszolgálati terület támogatására ezt a technológiát, mely egy költséghatékony megoldás. Mindennapi életünk kényelméhez hozzájárulnak az egyre fejlettebb okos asszisztensek. Akár még egy étterembe való asztalfoglalást is képesek elintézni. A következő fejezetben a mély tanulásról írtam. A technológiának köszönhetően már kép, hang felismerésre és utánzásra is képessé tették az alkalmazásokat. A közbiztonsági szférában és az egészségügyben is nagy hasznát veszik az ott dolgozók. A negyedik fejezetben bemutattam a jelenleg is használatos tanulásszervezési módokat, így tisztább képet kaphattam az egyes módszerek előnyeiről, hátrányairól és arról hogy mely esetekben melyik módszer a hatékony. A továbbiakban az IKT eszközökről és alkalmazásukról írtam. Véleményem szerint sok hasznos eszköz áll a pedagógusok rendelkezésére, hogy a diákok számára jól követhető és érdekes tanórákat tudjanak tartani. Az e-learning is részét képezi az információs kommunikációs technológiának. A módszerek és keretrendszerek ismertetése után arra a következtetésre jutottam, hogy költséghatékonnyá tehetik az oktatási folyamatot. Az adminisztrációt, tanulási út követését, tananyag elérését és tárolását tekintve. A kutatásomat a pedagógusok körében végeztem. Kérdőív segítségével sok hasznos információt kaptam az általuk alkalmazott (és kedvelt) tanulásszervezési módszerekről. Az IKT eszközökkel kapcsolatos tapasztalatokkal kapcsolatban is tettem fel kérdéseket. A legtöbb tanár szívesen használja ezeket az eszközöket és az érkezett válaszok alapján a legtöbb intézményben a pedagógusok számára biztosított ezeknek a használata. Kutatásom utolsó részeként a pedagógusok tanórán kívül végzett feladataikra kérdeztem rá. Válaszaik alapján az adminisztrációs munkák, a diákok differenciálása, illetve a szünetekben való felügyelet sok időt vesz el, melyet a diákok tehetséggondozására is fordíthatnának. Számomra nagyon pozitív, hogy a legtöbb tanár szívesen fogadja a munkájukat segítő eszközöket és nyitottak a továbbképzésekre. A pedagógusoknál nem tapasztaltam elutasító hozzáállást mesterséges intelligenciával kapcsolatban. A jövőben elképzelhető, hogy idegennyelv órákon a diákok már digitális karakterek segítségével gyakorolhatják a beszélgetést. Már léteznek virtuális asszisztensek, melyek mesterséges neurális hálózatokkal, mély-tanuló algoritmusokkal és beszédfelismeréssel elérik, hogy emberi módon tudjanak kommunikálni. Kezdetben ezek a technológiák nem lesznek minden iskola számára elérhetőek, de idővel – mint a Tabletek, okostáblák –az oktatási folyamat szerves részévé válhatnak, új szintre emelve a tanítást és a tanulást. |
|---|