Gazdasági válságok és válságkezelés
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | államhitel állami pénzügyek bank gazdasági válság válságkezelés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/37302 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg37302 | ||
| 005 | 20210922100619.0 | ||
| 008 | 210922suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Al-Ahmad Sherif Illias | |
| 245 | 1 | 0 | |a Gazdasági válságok és válságkezelés |c Al-Ahmad Sherif Illias |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a AbsztraktA szakdolgozatomban a globális internacionális pénzügyi piacon létrejött válságok folyamatát, valamint a válságok kezelésének potenciális módjait, eszközeit mutattam be. A téma kiválasztásánál az a cél vezérelt, hogy kutatásom végeredményeként megismerhessem a globalizáció és a pénzügyi válságok kölcsönhatását, továbbá, hogy a nemzetközi pénzügyi társaságoknak milyen szerepe van a válságok kialakulásában, a pénzügyi buborékok, mint a válság kiváltó okainak megjelenésében és azok kezelésében. Hipotéziseim a következők voltak: Közös tulajdonság a vizsgált válságokban: minden válság információs válság is. Annak érdekében, hogy a rendszerszintű problémák kezelhetőek legyenek, világszinten összehangolt szabályozásra van szükség. A fenntarthatóság követelményei és a válságkezelés nem állnak összhangban egymással. A multinacionális cégek válságkezelésében nagy szerepe van a nemzeti kormányoknak.Diplomadolgozatom szakirodalmi részében ismertettem néhány válságelméletet, illetve pár olyan gondolatot a pénzügyi ciklusok és a válságok kapcsolatáról, melyeket a 2008-as válság után fedezett fel a közgazdász társadalom. Emellett bemutattam a válságkezelés klasszikus módszereit annak érdekében, hogy lássuk miben is volt unortodox a 2008 utáni válságkezelés.Ezt követően bemutattam a gazdasági válság kiváltó okait, a válság alatti helyzetet és annak megoldására tett lépéseket az Egyesült Államok, az Európai Unió és Magyarország tekintetében. Azt a következtetést mindenképpen levonhatjuk, hogy a válságkezelés módszerei a válsággal egyetemben globálisan terjedtek el. Mondhatni a 2008-as válság alatt az USA volt a minta, amelyhez a többi ország a lehetséges nem-konvencionális eszközök közötti válogatással idomulni próbált. Azt is elmondhatjuk, hogy Európában – így természetesen Magyarországon is meghatározó lett a tény, miszerint a bankszektor túlreprezentált és ennek megingása a teljes országot instabillá teszi. Az EU tekintetében a legnagyobb problémát nem is a válság első, sokkal inkább annak második hulláma okozta. A második hullám jelentősen táplálkozott abból a tényből, hogy az eurozóna már kialakulásakor sem volt egységes övezet. Jelentős társadalmi, gazdasági és fejlettségbeli különbségek voltak az országok között már ekkor is.A 2008-as válság rámutatott, hogy a pénzt nem lehet a klasszikus makroökonómiai elmélettel semlegesnek tekinteni, hanem a pénzügyi rendszer valóban hat a gazdaságra, vagyis a reálgazdasági folyamatokra is. Ezáltal a makromodellekbe be kell venni a reálgazdasági mellett a pénzügyi ciklusokat is, melyek nyújtottabb formában jelennek meg az idő során, de kimagasló pontjuk minden esetben egy nagyobb válság kezdetéhez kapcsolható. Valamint, hogy a Bagehot-i felfogás ugyan azt mondja, hogy ha a pénzügyi rendszerben zavar támad akkor a jegybanknak kell ezt a problémát hitelezéssel megoldani, azonban Mehrilng felfogása azt a gondolatot erősíti, hogy a jegybanknak nem ingyenhitelezőnek kell lennie, csupán dealerként fel kell vásárolnia a nem piacképes értékpapírokat, hogy később megszabadulhasson tőlük. Ez a gondolat vezetett a sok helyen használt QE programokhoz és a jegybankmérlegek jelentős növekedéséhez a válságkezelés során. Láthattuk, hogy a gazdasági válságok kialakulásával kapcsolatosan a közgazdaságtan és a közgazdasági elmélettörténet sok elméletet állított fel, melyek közül csupán azok egy nagyon kis töredékét érintettük az alapján, hogy jelenleg milyen közkeletű elméletek vannak a mainstreamben. A 2008-as válság kialakulásával kapcsolatosan láthattuk, hogy nem csupán a válság, de az ahhoz vezető túlzott hitelezés is végigfutott a világon a globalizált pénzügyi rendszer következtében. Láthattuk, hogy minden területen más jelentette a megoldást a válságra, míg az USA egy egyszerű törvényi szabályozással megoldotta a problémát, addig az EU számára két hullámot is okozott a válság, mely mellett hazánknak egyszerre kellett megoldania a bankok új szabályozását, alkalmazkodnia az EU irányelvekhez, valamint megoldani a kkv hitelezés és a lakossági hitelek sorozatos bedőlésének problémáját. | |
| 695 | |a államhitel | ||
| 695 | |a állami pénzügyek | ||
| 695 | |a bank | ||
| 695 | |a gazdasági válság | ||
| 695 | |a válságkezelés | ||
| 700 | 1 | |a Debreczeni Lajos |e ths | |
| 700 | 1 | |a Honvári János |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/37302/1/Al-Ahmad_Sherif_Illias_UBAJ0W_szakdolgozat.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/37302/2/BA_O_Al-Ahmad_Sherif_Illias.pdf |z Dokumentum-elérés |