A Nyugat-Balkán egyes országainak gazdasági fejlődése az elmúlt évtizedekben, illetve útjuk az Európai Uniós tagság felé
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | EU gazdasági fejlődés Horvátország Koszovó Montenegó Szerbia |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/37554 |
| Abstract: | Szakdolgozatom témájának a Nyugat-Balkán országainak gazdasági fejlődését választottam, bemutatva az elmúlt néhány évtizedet. Munkám során be fogom mutatni a Nyugat-balkáni térséget, annak kapcsolatát az Európai Unióval, az érintett országok ahhoz való csatlakozási szándékát, célját, illetve hogy ez a gyakorlatban hogyan is érhető el a tagjelölt országok által, milyen kritériumoknak kell megfelelni.Az országok területi elhelyezkedésének egyezése, az országok földrajzi közelsége nem jelent gazdasági értelemben is egyformaságot, közelséget véleményem szerint. A térségben társadalmi, politikai és gazdasági különbségek figyelhetők meg, mivel a Balkán teljesen különböző adottságú és fejlettségű államokat foglal magában. Mivel a Nyugat-Balkán egy viszonylag nagy térség, melyet számos ország alkot, egyértelműen nem mutatható be mind a terjedelmi megkötések miatt, így a továbbiakban csak a következő néhány ország reprezentatív elemzésére fogok fókuszálni: Horvátország, Montenegró, Szerbia és Koszovó. Választásom azért esett épp ezen országok bemutatására, mert szeretném a térséget minden lehetséges szempontból megfelelő módon bemutatni, hiszen a négy választott állam egyike Európai Uniós tagállam, két másik már megkapta a tagjelölti státuszt, egy pedig potenciális tagjelölt. A bemutatás sorrendje is ezt a logikát követi, tehát az integráció szintjét tekintve a „legfejlettebbtől” a „legfejletlenebbig” haladok majd, hogy minden státuszú ország bemutatásra kerüljön. Először az adott országok gazdasági fejlettségét fogom bemutatni a három legleíróbb mutatóval: GDP alakulása, infláció és munkanélküliség. Ezt követően külön alfejezetet szentelek a különböző külföldi közvetlentőke beruházások mértékére, arányaira, illetve változásaira a tárgyalt időszakban. Ezt követően az országok bemutatását az EU-s csatlakozási témakör bemutatásával fogom befejezni, melynek keretében az egyes csatlakozási konferenciákon elért eredményeket fogom szemléltetésként bemutatni. Dolgozatom befejezéseképp pedig mindezeket figyelembe véve összehasonlító értékelésemben a különbségeket, vagy lehetséges hasonlóságokat szeretném feltárni az összes fent említett témakör szempontjából. |
|---|