A hitelességfókusz avagy a hitelesség alakulása napjainkban
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | fogyasztói csoportok hitelesség marketing online értékesítés pszichológia |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/37620 |
| Abstract: | Napjaink aktív része az információcsere, információkat adunk s kapunk, feldolgozunk, továbbítunk. Információcsatornák megszámlálhatatlan mennyisége vesz körül minket, még ha ez nem is feltétlenül tudatosan történik. A marketingkampányok rohamos terjedése beágyazza magát tudatalattinkba. Vegyük például a metró mozgólépcsőjén lévő időzést mikor észre sem vesszük a plakátokat melyek mellett eljövünk mégis beleivódik tudatunkba, mégis feltudjuk eleveníteni azt a bizonyos könyvet, eseményt, akciót melyet akkor „nem vettünk észre”. Ez az ember tudatalatti játéka, s ezekkel foglalkozik a reklámpszichológia . Cégek sokasága eleinte csak online hirdetőfelületet enged meg magának, a tőkemegtakarítás miatt. Egyrészt a piac nyomást gyakorol a cégekre az online jelenlétet tekintve. Az online jelenlétet nevezhetjük egyfajta mindig változó bizonytalan talajnak, mely kiismerése időbe telik a cégek számára. Nem lehet erre a területre nyomást gyakorolni, az idő az egyetlen megoldás jelen helyzetben a vállalatoknak, mire kellő biztonsággal megtanulják kezelni saját s vásárlóik adatait. Nem beszélve az internetes hirdetés veszélyeiről, hisz elképesztő megtévesztéssel tudják befolyásolni fiatalabb fogyasztóikat, annak ellenére hogy feltűntetik a „hirdetés” szócskát, a tökéletesen megfogalmazott szöveg mögött. Azonban, a fogyasztó az idő előrehaladtával tudatosabb lett, és fontossá vált számára az információ hitelessége, megbízhatósága. A megbízhatóságot az információ minőségének köszönhetjük, mely mögött biztos háttér áll. Ezek hiányában az információ hitelessége megszűnhet ( Prusinszky, 2017). Jól tartgetált befektetésekkel, beszélhetünk itt online hirdetésről- avagy influenszerek alkalmazásáról, lassacskán bárki jó minőségűnek tűntetheti fel termékét még akkor is ha ez nem is feltétlenül jellemzi azt. A reklámok kreativitása manapság háttérbe látszik szorulni, az ismertebb, felkapottak emberek általi reklám a közösségi platformokon került rivaldafénybe. Az ismert emberek előtérbe kerülése óriási profitot termel, viszonylag kevés befektetéssel a vállalkozásoknak. Hiszen az emberek szeretik, követik őket, mindennapjaikat, tudnak velük azonosulni szimpátia alapján és ami a legkiemelendőbb: ezért hisznek nekik. A követők által gyakorolt szimpátia a hírességekre az oka annak, amiért befolyásolni tudja az adott celeb saját követőtáborát. Azt gondolják az emberek hogy egyenlő az ember szimpátiája a hitelességével, ezért könnyen befolyásolhatókká válnak. Azonban, az ember egyre okosabb és rájött a „trükkre”, már nem dől be könnyen. A fogyasztói társadalom a trükk mögé látott, s óvatosabb. Mostmár a tényleges megbízható forrást keresik, utánajárnak a dolgok forrásának és a legkedvezőbb utat próbálják kifürkészni pénzük elköltését tekintve. Mára már szeretnék látni a garanciát vagyonuk helyes befektetése eredményeként. A reklám és marketing eszközkészlete ezért eltolódott az interperszonális kapcsolatok fontossága felé. Felértékelődtek a személyes kapcsolatok, vélemények, tapasztalatok. Jelen dolgozatom célja a manapság egyre feltörőbb –influencerek befolyását, különböző reklám felületek–befolyását vizsgálja a fogyasztói döntéshozatalra. Érdekesnek találom, a fogyasztói attitűd változását, befolyását, mivel roppant kiszámíthatalan ezért aprólékos megfigyelést igényel. Fiatalként érintett vagyok, a változás nyitottságát tekintve a témában így úgy gondoltam, hogy ez a terület aktuális és jó pálya lehet kutatásomnak. |
|---|