A legfontosabb központi és helyi adók bemutatása
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Kulcsszavak: | adó adózási sajátosságok ÁFA SZJA társasági adótörvény |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/37932 |
| Abstract: | Záródolgozatomat az adózás témaköréből választottam, melynek címe „A legfontosabb központi és helyi adók bemutatása”. A dolgozatot 10 hosszabb-rövidebb fejezetre tagoltam, mely a fő fejezeteken túl tartalmazza az előszót, az utószót, a források és a mellékletek listáját is. Dolgozatomat egy rövid előszóval kezdtem, ahol bemutatom a témaválasztásom indokait, továbbá azt, hogy a munkám miről fog szólni. Ezt követi egy rövid történeti áttekintés, melyben kifejtem, hogy a hazai adózásban évszázadokon keresztül nem volt áttörő változtatás, hosszú időn keresztül a Szent István király által létrehozott adózási elvek voltak érvényben kisebbnagyobb változtatásokkal. Ezt követte a 19. század, amikor az itthoni adórendszerben lényeges változtatások kezdődtek. A reformok a 20.századot is jellemezték, ekkor hozták létre többek között a személyi jövedelemadót is. Az eddigi utolsó jelentős adózási reform 1988-ban volt, mellyel lezárom a történeti áttekintésnek szánt fejezetet. A harmadik fejezetben röviden ismertetem az adózás fogalmát és céljait. Ezt követően térek rá dolgozatom magjára. A negyedik fejezetben a személyi jövedelemadót mutatom be. A fejezetben bemutatom általánosan a személyi jövedelemadót, ismertetem a különféle hatályait, bemutatom az összevonás alá eső, illetve a külön adózó jövedelmeket. Ezt követően kitérek a különféle adóalap-kedvezményekre és az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezményekre is. Dolgozatom ötödik fejezete a társasági adót hivatott bemutatni. A fejezet eleje a társasági adózással kapcsolatos alapelvekről szól, ismertetem az adóalanyok sokrétűségét, továbbá kihangsúlyozom, hogy a számviteli törvénnyel milyen szoros a kapcsolata a társasági adónak. A fejezet végén pedig bemutatok néhány olyan módosító tételt, mely a társasági adó meghatározásakor vizsgálandó. A munkám következő nagy fejezete az általános forgalmi adóról szól. A fejezet elején általánosságban bemutatom az áfát, majd részletesen kifejtem, hogy mely szempontok figyelembevételével kell meghatározni az adófizetési kötelezettséget. Kifejtésre kerülnek a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás közti, továbbá a Közösségen belüli beszerzés és a termékimport közti különbségek. A fejezet végén melléklettel is bemutatom, hogy hazánkban a legnagyobb az áfa mértéke az Európai Unióban. Dolgozatom utolsó nagy fejezete a helyi és települési adókról szól. A fejezetben bemutatásra kerül az építményadó, a telekadó, a magánszemély kommunális adója, az idegenforgalmi adó, illetve a helyi iparűzési adó. Mindegyik helyi és települési adó esetében az alfejezet elején általánosan ismertetem az adót, majd a különböző kapcsolódó adózási szabályokat velük kapcsolatban. Dolgozatom végén a mellékletek és az irodalomjegyzéket megelőzően egy utószóval zárom a munkámat. Az utószóban összegzem a dolgozatomat és leírom gondolataimat az adózással kapcsolatban. |
|---|