A Manhattan Akadémia Kft. humán stratégiájának kialakítása, az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás színvonalának értékelése
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | balanced scorecard humán controlling humán erőforrás stratégia humánerőforrás gazdálkodás koronavírus-járvány (COVID-19) munkavégzés SWOT-elemzés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/37974 |
| Abstract: | Egy vállalkozás rendelkezésre álló erőforrásai között az egyik legfontosabb elem az emberi erőforrás, miután a működési folyamatok, valamint a megfelelő munkaerő kiválasztása és fejlesztése az adott cég eredményességének az alapfeltétele. Az emberi erőforrás menedzselésével foglalkozók tevékenysége felértékelődött a tekintetben, hogy mennyire képesek sikeres humán képzési stratégiát kialakítani, valamint elégedetté és elkötelezetté tenni a rendelkezésre álló rendkívül heterogén munkaerőt. Különösen a 4.0 ipari forradalom korszakában, amikor digitalizált világunk kétség kívül jelentős kihívások elé állítja a munka világának szereplőit. Megállapítható, hogy a hazai KKV szektor szereplői is kezdik felismerni az automatizációban és a szervezeti innovációkban rejlő lehetőségeket és nyitottak a korábban ugyan bevált, de a jelenben már elavult gyakorlatok elhagyására. Ezen felül „ SARS-CoV-2” vírus okozta világméretű válság kényszerítő hatással bírt a jövőbeni tervek újragondolására, amelynek következtében az elmúlt évet a munkahelyeken a társadalmi távolságtartás és az un. atipikus munkavégzési formák jellemezték egyes szektorokban, melyek alternatív módon lehetővé tették a munkavégzést. Egyidejűleg ez a válság egyben előrelépést is jelentett a digitális térben és eszközökben való jártasságunk haladásában. Ugyanakkor a témaválasztásomat személyes ok is motiválta, mivel szervezetfejlesztési és menedzsment és a digitális átállás területen megszerzett munkatapasztalatomat is felhasználtam a primer és a szekunder kutatásom eredményeinek szintetizálásához. A mindennapi munkavégzésem során kiemelt fontosságúnak tartom, hogy tanácsadóként, az általam tett javaslatok, fejlesztési tervek a megfelelő módon hasznosuljanak a vállalatnál, az elért eredmények fenntarthatóak legyenek hosszú távon, ezzel értéktöbbletet teremtve és számszerűsíthető eredményeket produkálva. A dolgozatomban arra kérdésekre keresem a választ, hogy a pandémia és a digitalizáció kihívásai mennyiben befolyásolják egy adott vállalkozás szervezeti struktúráját és működési folyamatait, továbbá a munkafolyamatok, a kialakított munkakörök és foglalkoztatási formák támogatják-e a munkavállalók hatékony munkavégzését és kompetenciáik fejlesztését. A fenti kutatási kérdések teljes körű vizsgálata érdekében a munkám során szekunder kutatásban feltárom a kapcsolódó szakirodalmat kitérve a vállalkozás, a munkaerőpiac és azon belül az atipikus foglalkoztatás ismérveire. Majd bemutatom az emberi erőforrás menedzsment és gazdálkodás témakörén belül a szervezetfejlesztés és a humán controlling szabályait. A primer kutatásomban egy konkrét cég vonatkozásában vizsgálom meg a kutatási kérdéseimet. A kutatásom módszertana esettanulmány, amelyben a szekunder adatok felhasználása mellett, kvalitatív módszerként mélyinterjú keretében kérdeztem meg a cég ügyvezetőjét a humán stratégia kialakításával kapcsolatban, továbbá személyes megfigyelés módszerével a saját tapasztalataimat is leírom. A dolgozatom zárásaként a szekunder irodalom feldolgozása és a primer kutatásom eredményeinek összegzése alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a digitális átalakuláshoz való alkalmazkodás nélkülözhetetlen feltétele egy vállalkozás versenyképességének fenntartásához és a versenytársakkal szembeni versenyelőny megteremtéséhez. Amellett, ha egy vállalkozás hatékony teljesítményértékelési protokollt vezet be, akkor az alkalmazottak és a vezetők számára is rendszeres és adekvát visszajelzést biztosít, ezáltal előbb felismeri a problémákat és gyorsan tud alkalmazkodni a megváltozott külső körülményekhez és egyben alakítja a vállalati kultúrát. Mindamellett vállalkozások munkaerőpiaci helyzetét javíthatja az automatizált technológia, miután ez hozzájárul a termelékenység növeléséhez, továbbá a munkaerőhiány leküzdéséhez is. Azonfelül a pandémia még inkább felgyorsította a digitális kompetenciánk fejlődését, amely visszafordíthatatlan hatást gyakorolt mind az elvégzendő munkafeladatok tartalmára, mind a végrehajtásának módjára. |
|---|