A személyi jövedelemadó változása és hatása a munkaerőpiacra az 1990-es évektől napjainkig
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | adóalap-kedvezmény adózás jövedelemadó magánszemélyek jövedelemadója SZJA |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/38042 |
| Kivonat: | Szakdolgozatom bekezdéseiben végig haladtam a legfontosabb fogalmakon és részletesen bemutattam az adóreformokat is, melyek betekintést engedtek a jelenleg hatályos személyi jövedelemadó rendszerének kialakulásába. A dolgozat következő részében végig haladtam az személyi jövedelemadó törvény (későbbiekben: Szja. tv.) módosításain, részletesen bemutatva a szinte évről évre változó és fejlődő progresszív adótáblákat és ezek mentén azt is megfigyeltem, hogyan is fejlődött ki a mai egykulcsos adórendszer. Azt is megfigyelhettem, hogy a törvényhozók a progresszív adózás idejében, hogyan tanultak a hibáikból egy-egy rosszabbul sikerült adózási folyamat bevezetése után, hiszen párhuzamot lehetett vonni a költségvetés alakulásával és a progresszív adótáblák kialakításával. Ezeket a folyamatokat egészen 1990 környékétől végig követhettem az egyes Szja. tv. módosításokon keresztül egészen a jelenleg 2021-ben is hatályos és kiforrott Szja. tv.-ig. Ezen időszakokban jelentős figyelmet fordítottam a családi kedvezmény változásaira, amelynek nagyon sok formája létezett az 1990-es évektől napjainkig. Adókedvezményként kezdte életét, majd adóalap kedvezményként folytatta, utána ismét adókedvezménnyé alakították pár évig és végül a mai napig is adóalapot csökkentő kedvezményként beszélhetünk róla. 2014 óta a családi kedvezmény fel nem használt részét járulékkedvezményként lehet érvényesíteni, így nem veszik el egyes esetekben annyi kedvezmény, mint a 2010-es évek környékén, ezzel is tovább segítve a sokgyermekes családokat. Miután kellőképpen kielemeztem a kedvezményeket és az adómérték változását egy átlagos családmodellben szemléltettem egy-egy évet kiragadva a személyi jövedelemadózásukat az akkori családi pótlékok összegeinek figyelembevételével kiegészítve és megállapítottam, hogy egyes években milyen különbségeket véltem felfedezni a jelenleg hatályos szabályozásokkal, illetve a vizsgált évek között is vontam konklúziókat. A példákon keresztüli szemléltetést követően tettem egy kitérőt az egykulcsos adórendszer felépítésének megismerésére és a gazdaságra tett hatásának vizsgálatára. A magyar adórendszer kellő kielemzése után áteveztem nemzetközi vizekre is, ahol az EU országai közül kiragadva hármat, vizsgáltam meg azok személyi jövedelemadó rendszereit. Mindhárom ország tekintetében megvizsgáltam az adómértékeket, a levonható költségeket, esetleges csökkentő tételeket és természetesen a családokat érintő kedvezményekről is tájékozódtam, összehasonlításokat téve a Magyarországon érvényes szabályozásokkal. Az EU néhány országának adózásának ismertetése után sokat kutattam a magyarországi személyi jövedelemadó változásának hatásai után a munkaerőpiacra, hiszen biztos voltam benne, hogy ennyi változtatás után valamilyen szinten ki kellett hasson a munkaerőpiacon éppen állást kereső pályakezdő fiatalokra, vagy az éppen munka nélkül keresgélő személyekre. Ezeken felül a munkáltatókat célzó foglalkoztatás ösztönző kedvezmények is hatással voltak a foglalkoztatottságra és a munkanélküliség csökkentésére, mely kérdések megválaszolására Svraka András és szerzőtársainak tanulmánya nagyban a segítségemre volt. Majd végezetül eljutottam a kutatásom kielemzéséhez, melyhez egy kérdőívet készítettem és megpróbáltam csak a célcsoportomon belül megosztani és kitöltéseket gyűjteni. Sajnos nem sikerült egy nagymintára elegendő kitöltésszámot elérni, de az elemzésem így is egy értékelhető eredményt ért el, melyekre a szakdolgozatomban javaslatokat is tettem. |
|---|