Pénzügyi kultúra és racionális döntések
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | bizalom faktoranalízis gazdasági válság pénzügyi döntések pénzügyi felelősség |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/38073 |
| Abstract: | Szakdolgozatom témájaként a pénzügyi kultúra szintjét, valamint a pénzügyi döntések mögött meghúzódó okoktat vizsgálom. Ennek első lépéseként a pénzügyi kultúra fejlődését vizsgáltam a 2007-2008-as válság óta eltelt időszakra vonatkozóan. A pénzügyi intézményekbe vetett bizalom szerepét és jelentőségét kutatva pedig kitértem a vallási és történelmi okokra, továbbá a pénzintézetekkel szemben fennálló társadalmon belüli bizalmatlanság összefüggéseit kutattam, valamint az egyes iparágak és a pénzügyi szektorba vetett bizalom szintjét hasonlítottam össze. A pénzügyi kultúra témakörében végzett nemzetközi és hazai kutatások eredményeit összefoglaltam, és körül jártam az egyes korcsoportok digitalizációs ismeretei és pénzügyi szokásai közti különbségeket is, külön kiemelve a nyugdíjasok, valamint a jövőben nyugdíjba vonulók előtt álló kihívásokat, valamint a pénzügyi tudatosság témakörében végzett hazai és nemzetközi kutatásokat és azok eredményeit. A FinTech vállalatok és az inkumbens pénzügyi szereplők viszonyát vizsgálva kitértem hazai és nemzetközi tendenciákra, valamint bemutattam a szabályozói környezet előtt álló kihívásokat, továbbá a FinTech szektor pénzügyi kultúra fejlődérére gyakorolt hatását, valamint a digitalizáció és a bizalom kapcsolatát. A befektetések vonatkozásában rávilágítottam arra a tényre, hogy a befektetők körében felértékelődnek a fenntartható fejlődést, a társadalmi felelősségvállalás szerepét, valamint a felelős vállalatvezetést előtérbe helyező befektetési lehetőségek (ESG szempontok). Továbbá bemutattam a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének az ebben a preferencia rendszerben iránymutatást nyújtó besorolási módszertanát. Szakdolgozatom jelentős részében primer kutatási technikaként kérdőíves vizsgálat alá vetettem a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar hallgatóit, akiknek a pénzügyi tudatosságát és nyugdíjcélú megtakarítással kapocslatos viszonyát vizsgáltam, az eredményeket pedig kontrollcsoport kérdőívének kiértékelésével vetettem össze. A kérdőív tartalmazott korra, nemre, családi állapotra, iskolai végzettségre, jövedelmi helyzetre, továbbá pénzügyi döntések meghozatala előtt figyelembe vett szempontokra és információs csatornákra, valamint pénzügyi szolgáltatások igénybevételi csatornájára vonatkozó kérdéseket. A nyugdíjcélú megtakarítást, mint cselekvést skála típusú kérdésekkel mértem, melynek eredményeit összevetettem Icek Ajzen tervezett magatartás elméletével, következtetéseket levonva abból a hasonlóságok és különbségek tükrében. Ezt faktoranalízissel, valamint strukturális egyenletekkel végeztem SPSS Statistics és AMOS statisztikai programok segítségével. Az értékelhető válaszadók száma mindkét körben 100-100 fő volt, így a dolgozatom megállapításai nem reprezentatívak, azt projektmunkának tekintettem. A legtöbb hallgató és a kontrollcsoport válaszadói is több pénzügyi ajánlatot hasonlít össze, mielőtt döntést hozna. Preferencia rendszerükben pedig a költségek, a megbízhatóság és az elektronikus szolgáltatások álltak elől mindkét csoport tagjai között. A hallgatók leginkább elektronikus csatornákon vették igénybe a pénzügyi szolgáltatásokat, döntő többségük pedig az Y és Z generációból került ki. A kontrollcsoport válaszadói pedig leginkább az X és az Y generáció tagjai voltak. A továbbiakban az Ajzen-modell összetevőit, és annak összefüggéseit felhasználva útmodelleket állítottam elő, eredményül pedig a hallgatók és a kontrollcsoport esetében is szinte ugyanazokat a látens változókat kaptam a strukturális egyenletek faktorjaiként. Az okozati lánc kiinduló pontjai viszont eltértek, melynek oka a két válaszadói csoport életkorából adódó eltérő pénzügyi tapasztalataira vezethető vissza. A két csoport vizsgálata során pedig a nyugdíjmegtakarítási szándékra közvetlenül ható faktor mindkét esetben az észlelt magatartási kontroll volt. Ugyan csoportonként eltérően, de az egyén által vélt erőfeszítések mértéke befolyásolta közvetlenül megtakarítási szándékot. A hallgatói kérdőívből előállított SEM modell alapján a nyugdíjcélú megtakarításhoz való viszonyulást elsősorban a környezet pénzügyi intézményekbe vetett bizalma, valamint az ESG szempontokat figyelembe vevő befektetési lehetőségek határozzák meg. A kontrollcsoport esetében pedig az öngondoskodásra irányuló cselekvés a felelősségvállaló attitűdből indul ki. |
|---|