Jelentősebb gazdasági világválságok és azok válságkezelési stratégiái a XX. és a XXI. században
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | állam gazdaság makrogazdaság válság válságkezelés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/38173 |
| Abstract: | A szakdolgozat a XX. és a XXI. század négy legjelentősebb gazdasági válságát mutatja be, továbbá sorra veszi néhány ország válságkezelési technikáit és azt a hipotézist hivatott alátámasztani avagy megcáfolni, hogy a történelem kellő megismerésével és elemzésével lehet-e prevenciós lépéseket tenni annak érdekében, hogy a válságok elkerülhetők legyenek, illetve az elkerülhetetlen válságok hatásai enyhébben érintsék a gazdaságokat. A négy gazdasági válság az 1929-33-mas gazdasági és az 1970-es évekbeli tőkés válság, a 2008-as hitelválság és a jelenlegi Covid-19 koronavírus okozta világválság. Az elemzés során a célországok az Amerikai Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Magyarország volt. Az első fejezetben a négy gazdasági válság történelmi hátterét, azok kialakulását és az országokra gyakorolt hatásait mutatja be a dolgozat. Míg bizonyos esetekben a túltermelés generált krízisállapotot, addig más válságoknál rossz pénzügyi lépések vagy világjárvány volt a kiváltó ok; mind világválsággá alakult. A második szakaszban a témához kapcsolódó kiútkeresési módokat ismerteti, majd hasonlítja össze. Jól látható, hogy a vizsgált országok egy-két tipikus stratégiai elemeket leszámítva különböző módon reagáltak a recessziókra. A harmadik fejezetben a szekunder kutatás folyamán olyan közgazdászok előadásainak elemzése található, akik a választott válságokat ismerik és kellő szakértelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy elemezzék azokat. A négy közgazdász, Bogár László, Surányi György, Róna Péter és Dr. Zeller Gyula véleménye egyezett abban, hogy állami szinteken a stratégiák nem voltak eléggé eredményesek és célravezetőek. A kiutat mindegyikük egy új szemlélet formájában látta. Lezárásként az összegyűjtött adatok segítségével igazolja a dolgozat a hipotézisben foglalt állítást. A kiút tehát abban rejlik, hogy a múltban történt eseményeket kritikus szemmel kell elemezni és értelmezni; tanulni kell a hibákból állami szinteken és fejleszteni a sikeresen alkalmazott stratégiai elemeket. |
|---|