"Slow fashion", avagy alternatív divatipari gyakorlatok a körforgásos gazdaság jegyében
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | divat fenntarthatóság greenwashing gyakorlatok hulladék újrahasznosítás körforgásos gazdaság |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/38251 |
| Kivonat: | Öltözködnünk mindannyiunknak kell – de milyen áron? A divatipar mára a második legszennyezőbb iparággá nőtte ki magát, melyért többnyire a fogyasztói társadalomra épülő „használod és eldobod” magatartás, azaz a „fast fashion” üzleti modellje okolható. Ugyan a divat sosem lesz száz százalékban fenntartható, a divatipari gyakorlatok azonban megreformálhatók. Hatalmas előretörés ilyen szempontból például, hogy virágzásnak indult a használtruha piac, illetve, hogy a nagy márkák sorra dobják piacra különböző öko- és fenntartható kollekcióikat. Mindez azonban közel sem elég. Az egyedüli megoldást a körforgásos gazdaságban látom. Dolgozatom célja azoknak az alternatív gyakorlatoknak a bemutatása, amelyek a körforgásosságot szolgálják, a tervezőasztaltól egészen az újrahasznosítás fázisáig, emellett nagy figyelmet fordítva a „termék, mint szolgáltatás” elnevezésű üzleti modell adta lehetőségekre. A módszerek bemutatásán túl megvizsgálom a fogyasztók fenntartható eljárásokról alkotott véleményét, és elemzem a kritikákat, hogy kutatásom végéhez érvén átfogó képet tudjak adni a fenntartható divatipari gyakorlatok kilátásairól, és választ kapjak arra a kutatási kérdésre, hogy mi az oka annak, hogy a különféle edukáció ellenére a „fast fashion” – „slow fashion” népszerűségi harcából többnyire az első kerül ki győztesen. Első hipotézisem (H1), hogy a „slow fashion” legnagyobb hátránya az ára, második legnagyobb hátránya a szórványos elérhetőség. Második hipotézisem (H2), hogy a közösségi média, filmes alkotások stb. óriási szerepet játszanak az edukációban. A fogyasztók így egyre tisztábban látják a divatipar árnyoldalát, azonban tudásuk még mindig nem elégséges ahhoz, hogy vásárláskor fenntarthatósági szempontok legyenek a mérvadók. A hipotéziseim vizsgálatához a körforgásos divatipari módszerekről megjelentetett szakirodalmat, a témában megjelent cikkeket és statisztikákat szintetizálom, majd primer kutatásom részeként kérdőív segítségével vizsgálom a fogyasztói oldalt, továbbá interjút készítek egy körforgásosság jegyében megalkotott divatipari vállalkozás alapítójával. Terveim között szerepel egy divatipari témájú edukációs Instagram oldal létrehozása, melyhez remek kiindulópont lenne dolgozatom; kutatásom várható eredményeit pedig a kezdő fenntartható magyar divatipari márkák is adaptálhatják stratégiájukba. |
|---|