Csehország külgazdasága és külgazdasági kapcsolatai - különös tekintettel Németországra
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Csehország külgazdaság külkapcsolat külkereskedelem működőtőke Németország szolgáltatáskereskedelem |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/38516 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg38516 | ||
| 005 | 20220308090548.0 | ||
| 008 | 220308suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Nagy Beáta Regina | |
| 245 | 1 | 0 | |a Csehország külgazdasága és külgazdasági kapcsolatai - különös tekintettel Németországra |c Nagy Beáta Regina |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Csehország a történelem során számos külső hatással szembesült, melyek nagy mértékben érintették a gazdaságát, mint például a Habsburg Birodalom területeként, vagy egy a szocialista blokk országaként eltöltött idők során. Mindebben van egy közös pont, mindegyik behatás az ipari szektort erősítette az országban. Ma Csehország gazdaságát és külgazdaságát az ipar remekül jellemzi, csak úgy, mint a többi volt szocialista országot, melyekkel a Közép-Európában egyre nagyobb súllyal rendelkező Visegrádi Együttműködésben van jelen. Ezenkívül a Németországgal való kapcsolata is kiemelkedően fontos, mivel olykor 17. német tartományként is emlegetik a Németország területébe beékelődő cseh államot. A kutatásom, a történelmi előzményekre alapozva fejti ki a fent említett témaköröket, melyekből kiderül, hogy az ipar a cseh GDP-hez való hozzájárulás közel 30%-át teszi ki, ami a szolgáltatások után a második legnagyobb részét képezi a GDP hozzáadott értékeinek. Hipotézisem az volt, hogy mivel Csehország egy kis és nyitott ország, nagy igénye van a külkereskedelmi kapcsolatokra, illetve fontos számára a külgazdaság, ezenkívül szoros cseh-német kapcsolatot vártam felfedezni a külkereskedelem különböző területein. Ezen hipotézisem beigazolódott, mivel a cseh GDP százalékában mérve 60-80% körül mozog a cseh export és a cseh import mértéke, majd ezeket megvizsgálva kiderült, hogy az export, illetve az import több mint 50%-a sz ipari szektorból származik, ahonnan legnagyobb arányban gépjárművek, gépek, és számítógépes és elektronikai eszközök kerülnek ki a cseh piacról, vagy kerülnek a cseh piacra. A külkereskedelmi elemzés a szolgáltatás kereskedelemmel, majd a külföldi működőtőke vizsgálatával folytatódott. Elmondható, hogy a szolgáltatás kereskedelem nagy arányban az egyéb üzleti szolgáltatások kategóriájában zajlik, míg a külföldi működőtőke befektetések a pénzügyi és befektetési tevékenységek terén dominálnak. Kiemelendő, hogy a háromból kettő területen Németország hatalmas dominanciát tudhat magáénak a többi kereskedelmipartner között, mint például Szlovákia vagy Lengyelország, akik az elemzéseim során a lefontosabb partnerek között álltak. Elmondható, hogy a Németország által leginkább dominált területek a javakkal való kereskedelem, illetve a szolgáltatás kereskedelem színterei, ahol kimagaslóan nagy, Csehország második legnagyobb partnereivel való kereskedelem közel dupláját tudja magáénak. De ellenben, ha az Európai Uniót vizsgáljuk, Németország erőteljes jelenléte miatt, a cseh export és import közel 70%-át teszi ki. A kapott eredmények alapján, a német-cseh külkereskedelmi kapcsolatok elemzése egyre inkább lényegivé vált. Megvizsgálva a javakkal való kereskedelem export és import oldalát megállapítható, a két ország kereskedelmének a legnagyobb részarányát a gépek és a gépjárművekkel való kereskedés teszi ki. Ehhez hasonlóan, maguk a szolgáltatás kereskedelmi adatok szintén az ipar területét erősítik, ugyanis Németország a Csehországba irányuló szolgáltatásexportja legnagyobb arányban az üzleti, szakmai és műszaki szolgáltatások teszik ki. A német dominancia, egyedül a külföldi működőtőke befektetéseknél nincs jelen, habár a Csehországban befektető országok közül a harmadik helyen áll. A német működőtőke szintén az ipar területére érkezik a szolgáltatásokon keresztül, mivel a befektetőknek legvonzóbb szegmensen át, annak közel 40%-át kitéve, az ipari szolgáltatásokba érkeznek be. Levonható az a következtetés, hogy mindkét ország az ipari szektoron keresztül áll a leginkább kapcsolatban egymással. Ezenkívül az is elmondható, hogy Németországnak Csehország szintén egy fontos kereskedelmi partnere, annak ellenére, hogy egy kis országról beszélünk, mivel az ország a németek húsz legnagyobb kereskedelmipartnerei között szerepelnek. Elmondható, hogy Csehország egy kis és nyitott ország, amely nagy mértékben függ a külkapcsolataitól és külkereskedelmétől, mindazonáltal, jelenlegi adatok szerint igyekszik bővíteni főbb kereskedelmi partnereinek számát, így most már Csehország importpartnerei között megjelenik Kína is. Kiemelendő az, hogy a koronavírus járvány következtében hozott, a gazdaságokra és a világkereskedelemre is negatívan ható intézkedések ellenére is Csehország egy, az export irányába eső mérleget tudott megtartani magának, amely eredményt az erős Németországgal, illetve a partnerei közötti európai uniós országok dominanciájával tudott elérni. | |
| 695 | |a Csehország | ||
| 695 | |a külgazdaság | ||
| 695 | |a külkapcsolat | ||
| 695 | |a külkereskedelem | ||
| 695 | |a működőtőke | ||
| 695 | |a Németország | ||
| 695 | |a szolgáltatáskereskedelem | ||
| 700 | 1 | |a Domonkos Dr. Endre Ferenc |e ths | |
| 700 | 1 | |a Ferkelt Dr. Balázs |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/38516/1/Diplomadolgozat_Nagy_Be%C3%A1ta_Regina_BGDQ7A.pdf |z Dokumentum-elérés |