A hosszú csatlakozás
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | akadályok bővítés Európai Unió Nyugat-Balkán Szerbia |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/38630 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg38630 | ||
| 005 | 20220308090810.0 | ||
| 008 | 220308suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Moldrich Márk Bence | |
| 245 | 1 | 2 | |a A hosszú csatlakozás |c Moldrich Márk Bence |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A délszláv háborút követően Szerbia külgazdaságpolitikai célja igen változékony volt. A térségben ugyanis jelen volt az Egyesült Államok (NATO), az Európai Unió, valamint Oroszország. Bár a NATO hamar kivonult a Balkánról, az EU és az oroszok továbbra is fontos szerepet játszanak a szerb politikában. Az elmúlt 20 évben Szerbia sokat tett az európai integráció irányába, azonban még mindig felvetődnek kétségek a lehetséges csatlakozásról, főleg Koszovó kérdése, illetve az Oroszországhoz fűződő sajátos kapcsolat miatt. Tanulmányomban két kutatási kérdésre szeretnék választ találni. Első kérdésem, hogy vajon melyek azok a tényezők, amelyek a nyugat felé vonzották Szerbiát? A második pedig, milyen hatások lassíthatják Szerbia uniós csatlakozási törekvéseit? A válaszok megtalálására Szerbia kül- és belpolitikáján keresztül kívánom bemutatni, hogyan is alakultak a csatlakozási törekvések az Európai Unióhoz, az elmúlt közel 25 évben, valamint keletről milyen hatások érik az országot mind gazdaságilag, mind politikailag. Kutatásom során az Európai Unió szerződéseit, valamint szervezeteinek a különböző kutatásait és kiadványait használom, illetve a Világbank, Szerb Nemzeti Bank gazdasági mutatóit helyezem előtérbe. Ezek mellett több magyar szakértő (Juhász József, Losoncz Miklós) témában írt tanulmányait, könyveit is igénybe veszem a válaszok felleléséhez. 2021. őszén pedig készítettem egy nem reprezentatív felmérést, amelynek eredményeit a dolgozatom végén fogom részletesebben bemutatni. A tanulmányom kidolgozása során válaszokat kapok a fent említett kutatási kérdésekre, mélyebben és átfogóbban megismerve az összefüggéseket. Úgy vélem Szerbia számára az Unióhoz való csatlakozás gazdaságilag pozitív hatással lesz, ugyanis már az elmúlt években is jelentős támogatást kapott a különböző előcsatlakozási alapokból és ezeknek a mennyisége még nagyobb mértékben nőne, ha tagállammá válna. Továbbá jelentős mennyiségű cég érkezhet be az országba, amelyek munkahelyeket teremtenének. Azonban több tényező van, amelyek lassíthatják a csatlakozást. Elég a szerb-koszovói konfliktusra gondolni, vagy a szoros orosz barátságra. Ráadásul az elmúlt években Kína is megjelent a térség országaiban, mint hitelező és befektető. | |
| 695 | |a akadályok | ||
| 695 | |a bővítés | ||
| 695 | |a Európai Unió | ||
| 695 | |a Nyugat-Balkán | ||
| 695 | |a Szerbia | ||
| 700 | 1 | |a Antalóczy Dr. Katalin Júlia |e ths | |
| 700 | 1 | |a Dr. Szűcs Róbert Gábor |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/38630/1/Moldrich_M%C3%A1rk_Diplomamunka.pdf |z Dokumentum-elérés |