Magyarország Afrika-politikájának gyakorlati kérdései
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | Afrika külgazdaság magyar beruházások politikai célok támogatások |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/38754 |
| Abstract: | Szakdolgozatom témájának Magyarország Afrika-politikáját választottam, mert úgy gondolom, hogy Afrika egy új pálya lehet a magyar gazdaság számára és a dolgozatomban ennek a kérdéskörét próbáltam megvizsgálni és ismertetni. Afrika ma a világ egyik leginkább elmaradott területe, ami azt is jelenti, hogy az oda való beruházás meg fog térülni, hiszen a fejlettségi szint jócskán elmarad az Európában tapasztalthoz. Ebből következően mindenképpen fontos vizsgálni a területet, melyről úgy gondolom, hogy a jövőbeni kutatásoknak lesz az egyik legfontosabb terepe. Dolgozatomban hazánk és a szubszaharai régió jelenlegi gazdasági kapcsolatait vizsgáltam meg, fókuszálva a jelenre, és figyelembe véve a jövőben bekövetkező, előnyös változásokat is. Ez utóbbival azonban egyáltalán nem volt egyszerű dolgom, ugyanis a szubszaharai régió a világ egyik legingatagabb régiója politikailag. Az elmúlt 10 évben hazánkban nagy változások indultak meg, ehhez pedig a megfelelő politikai akarat is társult egyben. Ez azt jelenti, hogy a jóval ismertebb Keleti Nyitás politikája mellett megindult a Déli Nyitás is, melynek célja volt a déli feltörekvő országokban való befektetések elősegítése. A hazai szféra eleinte hibás üzletpolitikai döntéseket hozott, és megpróbált ismeretlenül, a diplomácia szavaival rábírni országokat az együttműködésre, kihagyva azokat a tényeket, amik az adott ország alapos ismeretével jártak volna együtt. Az afrikai befektetésekkel sokkal nagyobb a magyar részesedés a helyi ország gazdaságában Magyarországnak, mint fordított esetben. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy hazánk nagyobb fejlettséggel bír ezeknél az országoknál, így ebből kifolyólag a világgazdasági súlya miatt is nagyobb befolyással fog bírni ezekben az országokban. A különböző országokban eddig megvalósult beruházások kiváló reklám- és példaértékkel bírnak, ami az egész program sikerének az alappillérének tekinthető. A hazai szféra leginkább ösztöndíjakkal tudja a kinti gazdasági szakembereket hazai továbbképzésre csábítani, míg kívülre elsősorban a hazai fejlesztéseket tudja exportálni, ezzel is ösztönözve a fogadó országba való befektetésre a hazai vállalatokat, újabb üzleti sikerek elérésének érdekében. Ezek a hazai üzleti sikerek a diplomáciai kapcsolatokon keresztül is kifizetődőek. Afrika ma a világ egyik legdinamikusabban fejlődő, ámbár még mindig elmaradtnak számító területe. Azonban csak hazánkon múlik, hogy mekkora szeletet hasít ki magának az Afrika fejlesztéséből járó gazdasági előnyt jelentő tortából. |
|---|