A sötét turizmus alakulása Csernobil atomkatasztrófa helyszín példáján
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Csernobil katasztrófaturizmus média motiváció sötét turizmus turisztikai kereslet |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/38864 |
| Kivonat: | Ezen szakdolgozat Csernobilra fókuszálva mutatja be a sötét turizmus helyzetét, és perspektíváit. Fő kutatási kérdések közé tartozik az, hogy mi jellemzi a sötét turizmust Csernobilban, illetve mi jellemzi a sötét turizmust Magyarországon Csernobil példáján keresztül. A választott kutatási módszerek közé tartozik a szekunder kutatási módszer és a primer kutatási módszer. Szekunder kutatási módszerként a már mások által elvégzett kutatások, szakirodalmak kerülnek feldolgozásra. Primer kutatási módszerként pedig megjelenik a kérdőív, és a félig strukturált interjú.Az eredmények alapján Csernobil célcsoportját négy fő ország alkotja, és az Y generáció a leginkább érintett az utazásokban. Fő motivációk közé sorolhatók a presztízsnövelés, az érdeklődés, a tanulás iránti vágy, és az érzelmi élmény megszerzése. A turistaérkezések száma 2019-ig folyamatosan növekedett. A média és a Csernobil túrák közötti kapcsolat kulcsfontosságú. Magyarországi vonatkozásban a sötét turizmus fogalma nem örvend széleskörű elterjedtségnek. A kérdőív alapján a magyar fogyasztók magas utazási hajlandóságot mutatnak Csernobilba a Z és az Y generáció körében. Etikailag elfogadott Csernobil túrán részt venni, azzal a feltétellel, hogy a turisták magatartása megkérdőjelezhetetlen legyen. Végül, a sötét turizmus indokolható lehet tudományos kutatás, oktatás, és az emberi kíváncsiság kielégítése céljából. |
|---|