A családi és munkahelyi karrier - Az édesanyák munkaerőpiaci helyzete, a munka-magánélet egyensúly
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | család egyensúly édesanyák foglalkoztatottság munka-magánélet munkaerőpiac nők helyzete |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/38984 |
| Abstract: | A nők szerepvállalása otthon és a munkahelyen hosszú folyamatokon ment keresztül az évezredek során. Mióta az emberek feladata nem csak az önmagukról való gondoskodás, hanem önmaguk és a család fenntartása, azóta a férfiak keresik meg a megélhetéshez szükséges forrásokat, amikkel a nők gazdálkodnak a gyermeknevelés mellett. A nők munkavállalási aránya a második ipari forradalom és a világháborúk idejében kezdett el jelentős mértékben növekedni, mindemellett továbbra is ők végezték a házimunkát. Mostanra a foglalkoztatottsági rátákra tekintve megállapíthatjuk, hogy amíg a férfiak foglalkoztatottsága és a nők foglalkoztatottsága között egyre kisebb mértékű az eltérés, 2020-ban körülbelül 16%-os. Az Európai Unióhoz mérve is látható, hogy javul hazánkban a foglalkoztatottsági ráta, 2016-tól az Európai Uniós átlag felett teljesítünk. 2020-ra az Európa 2020 elhatározását, azaz a 75%-os foglalkoztatottsági szintet is elértük. A nők foglalkoztatottsága Magyarországon 2014 óta folyamatosan növekszik. A női vezetők aránya Magyarországon 30%-os, az európai átlaggal megegyezik. A női karrierútnak három formája van jelen napjainkban. Vannak a munkaerőpiactól távol maradók, őket nevezzük ma háziasszonyoknak. A második csoport a munkaerőpiaci karriert preferálók, a jellemzően diplomával rendelkező, karrierista nők. A legjellemzőbb ma Magyarországon a kettős kötődésű karrier, amelyben az előző két szerep összeforr, kutatásom is elsősorban velük kapcsolatosan készült. Primer kutatásom első részében egy kérdőíves kutatást végeztem, amely alapján 142 kitöltő eredményeit vizsgáltam. A kérdőívet 18 éves korosztálytól nyugdíjasokig bárki kitölthette, a legtöbben a 18-45 éves korosztályból segítették kutatásom, kétharmad részük nő, egyharmad részük férfi. Primer kutatásom második részében hat személlyel készítettek mélyinterjút, amely során megerősítették hipotézisem, miszerint az irodai munkát végzők között az atipikus foglalkoztatottsági formák térnyerése pozitív hatással van a munka-magánélet egyensúlyban tartásában. Másik két hipotézisem mindkét primer kutatás megerősítette, amely szerint a nők szerepvállalása a családi életben (házimunka elvégzése, gyermeknevelés) nagyobb mértékű a férfiakénál, valamint az édesanyák munkaerőpiacon való elhelyezkedése nehezebb, mint a férfiaké vagy a gyermektelen nőké. |
|---|