Kukoricaszemből Euró – egy terménykereskedő vállalat finanszírozása
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | faktoring finanszírozási stratégia forgóeszköz hitel(ek) készletfinanszírozás közraktárjegy nagyvállalat pénzügyi döntések terménykereskedelem Trigo Kft. vállalatfinanszírozás vállalati hitelezés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/39045 |
| Kivonat: | Szakdolgozatom témájaként a nagyvállalatok finanszírozását választottam, azon belül is kifejezetten egy mezőgazdasági terményekkel kereskedő nagyvállalat, a TRIGO Kft. finanszírozását. A dolgozatom fő célja, hogy bemutassam milyen sajátosságai vannak egy piacvezető terménykereskedő nagyvállalatnak a hitelezés szempontjából, illetve, hogy milyen finanszírozási folyamat biztosítja a TRIGO Kft. pénzügyi működését, hogyan jut el a „kukoricaszemtől az euróig”. A dolgozat céljának elérése érdekében egyrészt az egyetemi tanulmányaim során elsajátított tudás, illetve a releváns hazai és nemzetközi szakirodalmak nyújtottak segítséget, másrészt az elemzésekhez szükséges adatok nagy részét a vállalat éves beszámolóiból, illetve a cégtől kapott belső dokumentumokból gyűjtöttem össze. Ehhez a témához fontosnak tartottam a vállalatfinanszírozáshoz kapcsolódó elméleti háttér ismertetését, így ez következik a TRIGO Kft. és a közraktározási tevékenység bemutatása után. Ezekben az alfejezetekben kitértem a források csoportosítására, a finanszírozási stratégiákra és az illeszkedési elvre, illetve a pénzügyi döntések jelentőségére. A TRIGO Kft. túlnyomó részt rövid lejáratú forgóeszközhiteleket vesz igénybe a tevékenységének finanszírozása érdekében, így a vállalati hiteleken belül a forgóeszközhitelek bemutatására helyeztem a hangsúlyt. A rendelkezésre álló hitelkonstrukciók részletesebb vizsgálata fontos volt ahhoz, hogy átlássam milyen lehetőségek közül választhatnak a vállalatok az átmenetileg lekötött eszközeik finanszírozásához, ezért bemutattam a készlet-, a vevőkövetelések-, illetve a közraktárjegy finanszírozásának működését. Az elméleti háttér ismertetése után következik a dolgozatom gyakorlati része. Bemutattam, hogy a vállalat az előzőekben kifejtett három féle hitelkonstrukcióból egy egyedi hitelszerződést alakított ki a különböző pénzintézetekkel, amellyel biztosítja a teljes terménykereskedelmi folyamat finanszírozását a beszerzéstől egészen az értékesített áru ellenértékének kifizetéséig. Kitértem ezeknek az egyedi hitelszerződéseknek az előnyeire és hátrányaira, mind a vállalat, mind a bankok szempontjából, illetve a finanszírozási folyamat lépéseire is. Ezt követi az integrációs tevékenység működésének, a termelők finanszírozásának ismertetése. A TRIGO Kft. számára ez egy belépési pontot jelent a terménykereskedelmi piacra, hiszen ennek segítségével a vállalat részben biztosítani tudja a terményalapot a kereskedelmi tevékenységéhez. A másik oldalról is megvizsgáltam a finanszírozást, azaz, hogy a vállalat milyen forrásokból biztosítja a partnereinek ezeket az integrációs szolgáltatásokat. Az elemzés során megvizsgáltam a társaság forrásainak összetételét, a saját tőke, a hosszú- és a rövid lejáratú kötelezettségek arányát, amelyből arra a következtetésre jutottam, hogy a vállalat a saját tőke helyett túlnyomó részt idegen forrást használ tevékenységének finanszírozásához, tehát a forrásai között a legmagasabb részt a kötelezettségek teszik ki, amelynek esetleges negatív következménye lehet a cég önállóságának veszélybe kerülése. A hitelek elemzéséből is jól látszik, hogy a TRIGO Kft. a rövid lejáratú hiteleket részesíti előnybe, azon belül is a forgóeszközhiteleket. A társaság ezeket a forgóeszközhiteleket annak függvényében veszi fel, hogy a készletek milyen módon és mennyiségben állnak rendelkezésre. A forgóeszközök finanszírozása is egy külön alfejezetben jelenik meg. Az elemzés során kitértem az együttműködésben álló bankok által meghatározott éves hitelkeretekre, ezeknek a kihasználtságára, a felvett hitelekre jutó kamatokra, illetve egy-egy lehívott hitel hosszának kiszámítására. Az elméleti részben bemutatott finanszírozási stratégiák alapján meghatároztam, hogy a TRIGO Kft. esetében az agresszív stratégia valósul meg, hiszen az átmeneti, rövid lejáratú forrásokból nem csak a forgóeszközöket finanszírozza, hanem a tartósan lekötött eszközállomány egy részét is, tehát ennek a vállalatnak az esetében az illeszkedési szabály nem érvényesül. Összefoglalásként a dolgozatomat az elemzésekből levonható következtetések és javaslattételek összegzésével zártam. |
|---|