Az önkormányzat költségvetési intézményének selejtezési és leltározási folyamata, és annak rendszerfejlesztési lehetőségei.

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Fülöp Léda
További közreműködők: Szigili Krisztina
Wisky Éva
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:Eco-STAT
leltározás
modulok
selejtezés
vonalkód
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/39096
Leíró adatok
Kivonat:A szakdolgozatomban megírása során megismertem és részletesen elemeztem az IMFK selejtezés és leltározás folyamatát, az EcoSTAT program működését és végig kísértem egy új eszköz (vonalkódolvasó eszköz) bevezetését. A szakdolgozatom megírásában és a témámhoz kapcsolódó folyamatok megismerésében rengeteg segítséget kaptam az ott dolgozóktól: a tárgyi eszköz analitikustól, az informatikusoktól, a csoportvezetőktől és a Gazdálkodási Osztályvezetőtől. A szakdolgozat témájának tartalmi kifejtés első részében a leltározásról kapott információkat foglaltam össze és vezettem végig minden fontos mozzanatát. A szakdolgozatomat egy folyamatábrával gazdagítottam, amely a leltározás összes lépését tartalmazza, egy átláthatóbb képet kapva ezzel. A folyamatábrámban a lépéseken kívül szerepelnek azok a programok (pl. Excel, EcoSTAT), amelyekben az egyes lépéseket végrehajtják. A második részében a felesleges vagyontárgyak selejtezését és hasznosítását írtam le, amelyet az IMFK-ban töltött munkám során ismertem meg és gyűjtöttem össze. Részletesen összefoglaltam selejtezés és hasznosítás lépéseit, a javaslattevés folyamatát, a jegyzőkönyv készítést és a vagyontárgyak megsemmisítését. Megvizsgáltam a témához kapcsolódó jogszabályi előírásokat és szabályzatokat. Ezeket a lépéseket egy folyamatmodellben foglaltam össze. A harmadik részében a vonalkódolvasó eszköz használatával és informatikai hátterével foglalkoztam. Az EcoSTAT program azon moduljainak leírásait és működési tematikáját foglaltam össze, amelyekben leltározási és selejtezési folyamatokat végeznek. A használt modulok: tárgyi eszköz, anyag és kis értékű tárgyi-eszköz nyilvántartó és a leltárnyilvántartás modul. A vonalkódok és az újonnan bevezetésre került vonalkódolvasó eszköz ismertetése után, lépésről lépésre írtam le, annak csatlakoztatását és az adatok átvitelét az eszköz és a program között. A folyamatok részletes megismerése után kvalitatív, illetve kvantitatív kutatási módszereket alkalmazva mélyebb ismereteket szereztem a témával kapcsolatban. A kvalitatív módszerem eszköze a személyes mélyinterjú volt, amelyet 3 személlyel végeztem, akik a leltározással és selejtezéssel foglalkoznak, valamint az informatikai háttérben dolgoznak. Ezután az interjúk eredményeit összefoglaltam, választ kapva azokra a kérdéseimre, amelyeket a bevezetésben írtam. Az adatrögzítések duplikációja megszűnt, kevesebb hibalehetőséget eredményezett az új eszköz bevezetése. Ezenkívül az adatbevitel folyamata lényegesen lerövidült és egyszerűsödött. Összefoglalva, a mélyinterjúk alapján csak pozitív visszajelzést kaptam a vonalkódolvasó eszköz bevezetéséről. A kvantitatív kutatásomat a tárgyi eszköz analitikussal végeztem, méréseimet pontos adatok megadásával segítette. A kutatás lényege, hogy az általam megfogalmazott hipotéziseket igazolni vagy cáfolni tudjam. A méréseket stopperóra segítségével tudtuk pontosan lemérni intézményenként, melyek idejét feltöltöttem egy táblázatba. A szakdolgozatomban ezek a 16. és a 19. számú ábrán láthatóak. Az első szakaszban a kézzel végzett kinyomtatott leltárlista eredményeinek és a vonalkódolvasó eszközzel végzett leltározás eredményeinek feltöltési idejének különbségét mértem meg, amely 38% eltérést eredményezett. Az adatok feltöltési ideje az IMFK által bevezetett új eszköz segítségével gyorsabban történik, mint a hagyományos kézzel felvitt leltáríves technikával. A második szakaszban a hagyományos kézzel történő, leltárlista alapján és a vonalkódolvasó eszközzel végzett leltározás feltöltéseinek eltéréseit mértem meg. A méréseim végeredménye, hogy az új eszköz 13%-kal kevesebb hibát, eltérést eredményez, mint a hagyományos, kézzel történő leltárlista feltöltése. A méréseim egyértelmű következtetése, hogy a vonalkódolvasó eszköz bevezetése egyszerűbbé, hatékonyabbá tette az IMFK-ban dolgozók munkáját. Kevesebb hibalehetőség merült fel és a feltöltési idő is lényegesen lecsökkent, ezzel igazolva az általam feltett kérdéseket és a hipotéziseimet.