Tokaj-Hegyalja régió meglévő egyházi kulturális örökségeire épülő vallási turizmusa
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | kulturális örökség kulturális turizmus Tokaj-Hegyalja turizmus vallás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/39148 |
| Abstract: | Tokaj-Hegyalja régió hallatán az emberek többsége a méltán híres Tokaji Aszúra, illetve a borvidékre asszociál. Tokaj történelmi borvidék 2002-ben az UNESCO Világörökség Bizottsága által felkerült a Világörökségi Listára, mint kultúrtáj. A térség a világörökségi státuszt a szőlőtermelési, borászati, valamint épített, tárgyi és szellemi örökségértékek meglétéért és megőrzéséért is kapta (Dankó, 2019).A régió egyházi kulturális örökségekben gazdag; számos templom, zsinagóga, imaház, kápolna, sírkert található a térséghez tartozó településeken. Emellett Tokaj-Hegyalja régión három fontos zarándokút halad át: a Csodarabbik útja, a Mária út és a Szent Erzsébet út. Számos vallási ereklye is fellelhető itt, különböző egyházakhoz kapcsolódva; a monoki katolikus templomban Szent Orbán pápa csontereklyéje, a sárospataki római katolikus templomban Szent Erzsébet csontereklyéje, valamint olyan búcsújáró hagyományok és helyek, mint a Sátoraljaújhelyi Szent István Nap vagy a Tállyai Szent Vencel Napi Búcsú (Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács Munkaszervezete, 2019).Azonban mindezek ellenére az adottságok kihasználatlanok, nincsenek felkészülve a vendégfogadásra, a zarándokhelyeken dolgozók egyházi és helyi oktatásra szorulnak a szolgáltatás javítása érdekében (Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács Munkaszervezete, 2019). Pedig az egyházi kulturális értékek és vallási helyszínek fejlesztése jelentősen hozzájárul a kulturális értékek megőrzéséhez, fenntartásához és a térség vallási sokszínűségének hangsúlyozásában is fontos szerepet játszik.E kutatás közvetlen célja, hogy megvizsgáljuk a jelenlegi kínálati elemeket, amelyek a Tokaj-Hegyalja régióban fellelhető egyházi kulturális örökségekre épülnek. Célom, hogy mindezek függvényében feltárjam, hogy milyen fejlesztési irányok lehetségesek a vallási turizmus és főként a zarándokturizmus fellendítése érdekében. További célja a kutatásnak, hogy javaslatokat tegyen, hogy hogyan lehet bevonni a helyi vallási közösségeket, a lakosságot a turisztikai szolgáltatások fejlesztésébe. |
|---|