A válás hatása a munkahelyi teljesítőképességre
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | demográfia krízis mentálhigiéné teljesítőképesség válás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/39708 |
| Abstract: | Dolgozatom megírása közben mélyebben beleástam magam a válás lélektanába, bemutattam a válás folyamatát, a felé és az ellene ható motívumokat. Az egyértelmű volt számomra, hogy hatással vannak a magánéleti problémák a munkahelyi teljesítőképességre, de a válás és annak előzményei is sokkal nagyobb magánéleti krízist jelentenek, mint azt gondolnánk. Sajnos a válás az a krízis, ami borít mindent. Kibillenti az embert a lelki egyensúlyból. Ezzel persze sok kárt okoz egy család életében és mind emellett számos más olyan hozadéka van, ami nehézséget jelent. Az esettanulmányban Zsófi példája hívta fel a figyelmemet néhány addig nem vizsgált problémára. Az egyik ilyen a munkaidő kérdésköre. A gyermekét egyedül nevelő szülők nagy részének szüksége van a havi biztos jövedelemre, számukra nehézséget okozhat, ha nem tudják összehangolni a munkaidő kezdetét és a nevelés oktatási intézmények nyitását. Zsófi esetében nagyon nagy segítség volt főnökének rugalmas hozzáállása. Probléma továbbá a megromlott anyagi helyzet, érdemes lenne azzal kapcsolatban kutatást végezni, hogy válás esetén milyen kedvezményekre, segélyekre jogosultak a gyermekükkel egyedül maradt szülők és azokat pontosan mikortól vehetik igénybe, mert lehet csak a válás kimondása után, de az is előfordulhat, hogy semmilyen anyagi támogatásra sem számíthatnak, ha a korábbi társuk nem akar, vagy nem tud ilyen segítséget nyújtani. A primer kutatásom során az körvonalazódott, hogy a munkahelyi mentálhigiéné itthon még korai fázisban van, de mindenképp van létjogosultsága, főként a felnövekvő generáció hozza magával a nagyobb igényt, de biztos vagyok benne, hogy a koronavírus járvány miatti bezártságnak is lesznek olyan hatásai, amelyek miatt fókuszba kerül a mentális segítségnyújtás lehetősége. A segítségnyújtás a munkahelyi közeg részéről a meghallgatás szintjén működik, sokat jelenthet, ha a vezetőség rendelkezik az empátia, elfogadás és tolerancia készségekkel. Intézményes keretek között, azonban igen ritka a dolgozók mentális megsegítése. A kutatásaim alapján úgy érzem ennek nem kizárólag a mai magyar vállalati kultúra az oka. Egyszerűen sokszor az igény sem mutatkozik. A magánéleti problémák egy munkahelyen kvázi tabunak számítanak és az emberek nem szívesen vesznek igénybe pszichológiai segítséget. Még nem tartunk ott, ahol a nyugati országok, ahol természetes, hogy szakember segítségét kérik az emberek a lelki problémáik megoldására. Bizonyos cégek oldaláról vannak ugyan próbálkozások a mentálhigiénés segítségnyújtásra, de mindhiába, ha nincs meg a kellő nyitottság az alkalmazottak részéről. Ennek ellenére úgy vélem csak idő kérdése, hogy ebben változás álljon be. Az a tapasztalatom, hogy a mai gyerekek és fiatalkorúak már szívesebben élnek a lelki segítségnyújtás különböző lehetőségeivel és ebben a szülők is támogatást nyújtanak. Én magam is kértem segítséget a kisfiamnak, amikor a költözés miatt beilleszkedési problémái voltak, és sok olyan barátom és ismerősöm van, ahol teljesen természetes és elfogadott a pszichológiai segítség. Ha egy gyermeknek nem úgy alakul a mozgásfejlődés ahogy kellene, akkor elviszik gyógytornára, ha a beszédfejlődéssel van probléma, akkor pedig logopédushoz és ha úgy érzi a szülő, hogy lelkileg kell picit támogatni a gyermeket, de egy ponton ő már kevésnek érzi magát, akkor elmennek pszichológushoz. A mai szülők egy része nagy odafigyelést fordít arra, hogy a gyermek lelki világa kiegyensúlyozott és egészséges legyen, sőt akár képesek a gyermekek nagykorúvá válásáig együtt maradni, még akkor is, ha a jövőt nem együtt képzelik el. Hogy ezzel jót tesznek-e a gyermekeknek, érdemes lehet vizsgálni, de valószínűleg minden eset egyedi. Az viszont érdekes kérdés lehet, hogy milyen valószínűséggel válnak el később azok a felnőttek, akik szülei a gyermekük nagykorúvá válása után váltak el. Ahogy fentebb láttuk, a válásnak mindenképp vegyes hatása van a munkahelyi teljesítőképességre. Előfordul, hogy a válás neurotizáló hatásai erősek és deviáns viselkedési formák jelennek meg, amit a munkáltatónak már rövid távon is kezelnie kell annak érdekében, hogy a sérült egyén ne tehessen komoly kárt a szervezetben. Előfordul azonban az is, hogy az egyén a munkába menekül a krízishelyzet és a gyász feldolgozása érdekében. Vajon az így munkamániássá vált egyén különböző időtávokon mennyire tekinthető hatékony, kreatív és jól alkalmazkodó munkavállalónak? Kérdés, hogy a munkáltatók mennyire akarnak egészséges alkalmazottakat maguk mellett tudni? Véleményem szerint ezek nagyon izgalmas kérdések, de megválaszolásuk egy másik alkalomra marad. |
|---|