Valódi segítség az akadálymentesítésen túl? A megváltozott munkaképességű személyek mentálhigiénés támogatásának fontossága
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | depresszió foglalkozási rehabilitáció foglalkoztatáspolitika megváltozott munkaképesség mentálhigiénia |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/39942 |
| Abstract: | Tanulmányomban a megváltozott munkaképességű (MMK) és fogyatékos munkavállalók helyzetét kívánom bemutatni a mentális egészség és a foglalkoztatás szempontjából. Az MMK foglalkoztatás koncepciója hazánkban jelenleg abban rejlik, hogy a munkáltatót ösztönzik az MMK munkavállalók alkalmazására, de az alanyok, vagyis maguk az MMK személyek irányába ösztönző, motiváló mechanizmus nemigen kerül aktiválásra. Szükséges lenne az MMK személyek korai, egyéni fejlesztésére, foglalkozási és rehabilitációs tanácsadására és egyéb ösztönzőire nagyobb hangsúlyt fektetni ahhoz, hogy a foglalkoztatás valóban sikeres lehessen. Kutatásom bebizonyította, hogy az MMK személyek mentális egészségének szintje, jólléte és szubjektív egészségmegítélése jelentősen elmarad a magyar átlaglakosságétól, és szintén az átlaglakossághoz viszonyítva a depressziós tünetekkel élők rendkívül magas arányban vannak az MMK személyek között, amely szinte tagadhatatlanul tarthatatlan helyzetet eredményez és hozzájárul a foglalkoztatási arányuk stagnálásához. Az átélt súlyos krízisek komoly önértékelési és viselkedészavarokat, illetve depressziós tüneteket eredményezhetnek az adott MMK személynél, aki munkavállalás esetén belső bizonytalanságát tükrözve alkalmatlannak, vagy lassúnak tűnhet, de a munkaerőpiaci teljes inaktivitása is előfordulhat. Amennyiben az egyén önértékelésének helyreállításában, az orvosi kezelések során felvett tanult tehetetlenség levetkőzésében, a depressziós tünetek kezelésében illetve az átélt krízisek feldolgozásában intézményi szinten biztosított mentálhigiénés segítséget kapnának az MMK munkavállalók, akkor a foglalkoztatás passzív elszenvedőiből a munkaerőpiac aktív résztvevőivé válhatnának. A munkahellyel rendelkező MMK munkavállalók egyéni mentálhigiénés segítése is kiemelkedően fontos, mert bár a nyílt munkaerőpiacon kevés munkahelyen és kis számban vannak reprezentálva, mégis speciális helyzetüknél fogva a kollektíva többi tagja részéről nagyobb figyelem szegeződik rájuk és az ő mentális egészségüknek a javítása az egész munkahelyi közösség számára, azaz szervezeti szinten is pozitív folyamatokhoz vezetne mind rövid, mind hosszú távon. A tanulmányomban felsorakoztatott beavatkozási pontok és lehetőségek az MMK munkavállalók lelki egészségi állapotának javítását céloznák és összességében ez az aktívabb munkaerőpiaci részvételt, munkahelyi motiváltságot, valamint a csökkenő számú hiányzást támogatnák. |
|---|