A magyar borexport és a Benelux Államok közötti kapcsolat vizsgálata
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | borászat export imázs márka szőlőtermesztés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/40038 |
| Abstract: | A dolgozatomban elemzett kérdéskörben mind a szakirodalmak elemzése, mind az empirikus kutatás alapján világosan megmutatkozik, hogy a borászat Magyarországon mindig is fontos szerepet töltött be, egyúttal a kultúránk és a gazdaságunk fontos részét képezi ma is. Hazánk kiváló környezeti adottságokkal rendelkezik a szőlő- és bortermelés viszonylatában. A sok pozitívum ellenére viszont kiderült számomra, hogy objektív nehézségekkel és kihasználatlan potenciállal is rendelkezik ez az ágazat, főként azért, mert fennáll a folyamatos területvesztés veszélye, illetve a hazai borászatok marketingtevékenysége sem tekinthető kiemelkedőnek. Ezzel párhuzamosan kiderült az is a kutatásból, hogy egyre nagyobb térnyerés történik az ,,újvilági” termelők részéről világpiaci szinten. Dolgozatomban értekeztem a magyarországi borfogyasztásról pontos adatokkal támasztva ezt alá. A fogyasztók vásárlási szokásait és az azokat befolyásoló tényezőket is megvizsgáltam, és a kutatások alapján megállapítható, hogy a marketingnek és a termékimázsnak nagyon fontos szerepe van az eladásoknál. A kérdőívem témája a hipotéziseimre lett felépítve négy témát átölelve: magyar borok ismertsége, magyar borok marketingkommunikációja, külföldi vásárlók vásárlási kedve, Benelux államok piaca. A kutatás főfázisában egy hónap időtartam alatt 100 sikeres kitöltés érkezett be. Felkerestem több Benelux államokbeli online közösségi csoportot, és egyetemi közösséget, továbbá barátok és családtagok segítségét kértem a még szélesebb körű továbbítás érdekében. Szakdolgozatom harmadik célkitűzése volt a primer kutatásokon belül, hogy megvizsgáljam a Benelux államokban élők borfogyasztási szokásait és a magyar borok ismeretségét. Kutatásom másik célja volt az is, hogy feltárjam a külföldi vásárlók vásárlási kedvének magyarázatát, kérdőívem irányított kérdésekkel célozta ezt meg. Azért tartottam fontosnak kvantitatív kutatásom szűkítését a Benelux államokra, mert ezen nyugati államok magas borfogyasztó statisztikai értékkel szerepelnek, továbbá családi kötődésemből kifolyólag érdeklődöm a Benelux piac megértése és lehetőségeinek kihasználása iránt. Ezek után egy hazai bortermelővel, a Bujdosó Borászat egyik borászával készítettem interjút, melynek köszönhetően betekintést kaptam az itthon működő borászati felfogásról. A beszélgetés alátámasztotta feltevéseimet és kutatásomat, mely szerint Magyarország kiváló adottságokkal rendelkező hely a borkészítéshez, csupán kihasználatlan. Bujdosó Ferenc kifejtette, hogy törekedni kell az újításokra, szükséges az újonnan megjelenő trendek követése, a fogyasztók igényeinek folyamatos felmérése, illetve a marketing szerepének növelése. Összességében elmondható, hogy kutatásom hipotézisei maradéktalanul teljesültek. Nagyon tanulságosnak ítélem meg kutatási eredményeimet. Egy nagyon nagy múltú hagyományokra épülő és ugyanakkor nagyon gyorsan fejlődő ágazatról beszélhetünk a borgazdaság esetében. Ahhoz, hogy a világpiaci viszonylatokhoz mérten kis volumenű borkereskedelmünket fejleszteni tudjuk, jelentős változtatásokat kellene eszközölni a területen, különösen a területkihasználtság és a marketing stratégia vonatkozásában. Az eredményesség érdekében teendő változtatások csak szélesebb körű kutatási bázissal, további állami, illetve pályázati támogatással és jelentős szakmai összefogással lehetségesek. |
|---|