Mérgező kapcsolatok és annak hatásai
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | család család és háztartás munkahelyi viszonyok partnerkapcsolat(ok) társas kapcsolatok viselkedésformák |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/40077 |
| Abstract: | A dolgozatom fő témája, hogy a mérgező kapcsolatokat generációs szempontból is megvizsgáljam, valamint ezek hosszútávú hatásait a meglévő és későbbi kapcsolatokra. Önálló kutatásom során arra kerestem a választ, hogy több generáció során nagyobb esély van-e egy bántalmazó családban felnőni. Valamint ha mérgező családban nőtt fel egy gyermek, akkor hasonló hibákat követ-e el későbbi kapcsolataiban, legyen szó az egyén párkapcsolati életéről, munkahelyi kapcsolatairól, vagy baráti kapcsolatairól. Végezetül, hogy gyengévé válik-e a kapcsolat a szülővel, szülőkkel, nagyszülőkkel való kapcsolat felnőttkorban a mérgező kapcsolatok hatására. Kutatási módszerként a kvantitatív kutatási szemléletet választottam. A hipotézisek felállítása után egy saját készítésű kérdőívet állítottam össze. A kérdőívet online készítettem el, melyet ismeretségi körömben, valamint különböző csoportokban osztottam meg, így a kitöltők száma 120 fő lett. Az adatok elemzése során kiderült, hogy a kérdőívet kitöltők nagy része nem élt át gyermekkori traumát, nem nőtt fel félelemben, esetleg a kérdőív során nem akarták bevallani, vagy nem emlékeznek ezekre a sérülésekre. Ezáltal egyik kutatási kérdést sem sikerült igazán bizonyítani, maximum tendencia szintű kapcsolat fedezhető fel a kérdőív alapján összegyűjtött mintavételi csoport adatai alapján. Érdekesség azonban, hogy a válaszadók nagy részét gyermekkorában nem illették semmilyen negatív jelzővel vagy sértő névvel. Ezenkívül nem kritizálták és nem okoztak fizikai fájdalmat sem fegyelmezés céljából, valamint félelemben sem nőttek fel. Azonban a kérdőív egyik arra irányuló kérdésére, miszerint a későbbiekben adna-e gyermekének olyan nevelést, melyet szüleitől kapott érdekes eredményt mutat. A kérdőív kitöltők ugyanis 42,4%-a adna olyan nevelést, melyet szüleitől kapott, 57,5%-a pedig nem. |
|---|