Az élelmiszer-pazarlás problémakörének vizsgálata egy spanyol szállodában
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | esettanulmány élelmiszer-pazarlás fenntarthatóság hulladék - hulladékkezelés spanyol szálloda |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/40213 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg40213 | ||
| 005 | 20220715112631.0 | ||
| 008 | 220715suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Csáti Réka Rebeka | |
| 245 | 1 | 3 | |a Az élelmiszer-pazarlás problémakörének vizsgálata egy spanyol szállodában |c Csáti Réka Rebeka |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Szakdolgozatom mindkét nagy részéből világosan kiderül, hogy az élelmiszer-pazarlás egy évek óta fennálló, aktuális és nagyon súlyos probléma, mellyel okvetlen foglalkozni kell. Habár a fenntarthatóság egyre nagyobb teret tör a mindennapi életünkben és egyre inkább szokássá válik újra hasznosítani és jobban odafigyelni a környezetre, az élelmiszer-hulladék termelés véleményem szerint így sem kap elég figyelmet. Nem győzöm hangsúlyozni az edukáció és a megfelelő informálás és kommunikáció fontosságát, mind a cégeken belül, mind a magánéletben, hiszen amit megtanulunk és szokássá válik a munkahelyen, azt nagy eséllyel az otthoni életbe is át lehet ültetni. A szakirodalom áttekintése során meglepően konstatáltam, hogy a pazarlás még mindig nagyon nagy mértékben jelen van. Ráadásul a fejlett országokban nagyobb probléma, ahol hivatalosan jobban odafigyelnek a fenntarthatóságra, míg a szegényebb országokban éheznek. Úgy látom, általánosságban véve ezen országok mért értékei között nincs nagy különbség, a probléma mindenhol ugyanott lép fel, esetleg a részletekben lehetnek eltérések. Több országnak születtek már kezdeményezései a pazarlás csökkentésére és úgy gondolom jó úton indult el az Európai Unió a változás eléréséhez, remélhetőleg sikerül a fejlődést fenntartani és elérni a kitűzött célokat. A primer kutatásom alátámasztotta a szekunder kutatásom eredményeit. A szállodában a legtöbb felesleg a menütervezés és beszerzési folyamatok lévén keletkezik, illetve a konyhán, de ennek nagy része az elkerülhetetlen kategóriába tartozik. Az előrejelzésen kellene javítani, azonban a svédasztalos büfé velejárója sajnos, hogy bizonyos mennyiséget biztosan ki fognak dobni, ezt nem lehet nullára csökkenteni, de fejlődési lehetőség mindig van. Az elképzelések ellenére nem a vendégek termelik a legtöbb felesleget, azonban őket is be lehet vonni ennek megakadályozásába. A dolgozók attitűdjét kétségkívül fejleszteni kell a témával kapcsolatban, melyre számos lehetőséget látok. Végeredményként az élelmiszer-pazarlás megállítását globális célként kellene kitűzni, hiszen ezzel fel lehetne számolni az éhezést, óvni a Földet és a környezetet és nem utolsó sorban gazdasági szempontból is számtalan előnye van. A tettek ideje jött el most. | |
| 695 | |a esettanulmány | ||
| 695 | |a élelmiszer-pazarlás | ||
| 695 | |a fenntarthatóság | ||
| 695 | |a hulladék - hulladékkezelés | ||
| 695 | |a spanyol szálloda | ||
| 700 | 1 | |a Karakasné Morvay Klára |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/40213/1/Az%20%C3%A9lelmiszer-pazarl%C3%A1s%20probl%C3%A9mak%C3%B6r%C3%A9nek%20vizsg%C3%A1lata%20egy%20spanyol%20sz%C3%A1llod%C3%A1ban.pdf |z Dokumentum-elérés |