Pályázat útján elérhető fejlesztési támogatások a Best-Oppidium Kft. szemszögéből
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | állami támogatások IFRS kis- és középvállalkozás - KKV költség-haszon elemzés pályázati támogatások számviteli elszámolás(ok) |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/40666 |
| Abstract: | Szakdolgozatom célja, egy átfogó tanulmány készítése volt, amelynek középpontjában a Best-Oppidium Kft. által igénybe vehető államilag támogatott pályázati lehetőségek kerültek megvizsgálásra számviteli- és költség-haszon szempontból. Véleményem szerint jelenleg Magyarországon nagyon kevés az olyan mikrovállalkozásokat is támogató állami támogatás, ami ténylegesen igénybe vehető és valós előnnyel járna. Úgy gondolom, hogy a támogatás igénylése nehézkes, túlzottan szabályozott, aminek következtében a mikrovállalkozások jelentős százaléka még az igénybevétel lehetőségétől is elesik. Számviteli szempontból a dokumentációk, elő- és utókalkulációk elkészítése, a sokszor nem teljesen egyértelmű törvényi rendelkezések megfelelő használata jelentős többlet terhet jelentenek a vállalkozások számára. Bevezetésként az állami támogatások elméleti hátterét és számviteli elszámolását vizsgáltam meg a 2000. évi C számviteli törvény és az IFRS szerint. Ezt követően a Best-Oppidium Kft. szemszögéből mutattam be az állami támogatásra történő jelentkezés folyamatát. A vizsgálathoz összesen két pályázatot sikerült találnom, ami mennyiségéből adódóan nem elegendő arra, hogy a támogatásokkal kapcsolatosan messzemenő következtetést lehessen levonni. Azonban azt mindenképp igazolja, hogy nincs elegendő pályázat, ami útján a mikrovállalkozások is állami támogatáshoz juthatnának. Elsőként a munkaerő intenzitás pályázati programot vizsgáltam meg, ami alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a pályázaton nem lett volna lehetőségünk részt venni a rövid jelentkezési határidő miatt, továbbá a támogatás igénylése olyan mértékben megemelte volna a beruházás költségeit, hogy annak a megvalósítása már nem lett volna gazdaságos. A második pályázat, amit megvizsgáltam, az elektromos gépjármű pályázat, ahol szintén nagyon rövid idő, mindössze 24 óra állt rendelkezésre a jelentkezéshez, ami jelentősen lecsökkentette az eredményes igénylés esélyét, továbbá a költség-haszon elemzés kapcsán arra a következtetésre jutottam, hogy nem lett volna gazdaságos elektromos kisteherautóra cseréljük a jelenlegit, mivel az éves üzemeltetési költségünk nagy mértékben emelkedett volna, továbbá a beszerzés kapcsán fizetendő lízingdíjat is évente meg kellett volna fizetni, amihez effektív többletbevétel nem tartozott volna. A támogatások számviteli elszámolását végig vezetve azt állapítottam meg, hogy ha a beruházás egy része vagy egésze tárgyévben befejeződik, a tárgyi eszközök aktiválásra kerülnek és megkezdődik az értékcsökkenési leírás elszámolása, akkor a vállalkozás nem tud eleget tenni az összemérés elvének. A fejlesztési támogatás elszámolásának fő követelménye, hogy csak abban az esetben szabad elszámolni, ha megtörtént a pénzügyi teljesítés. A gyakorlatban viszont egy beruházás kivitelezése több üzleti évet is felölelhet és abban az esetben, ha a tárgyévben megtörténik a tárgyi eszközök aktiválása és vele együtt elkezdődik az értékcsökkenési leírás elszámolása, de a támogatás folyósítására csak következő évben kerül sor, akkor a támogatással kapcsolatban felmerült költségekhez nem fog bevétel társulni. |
|---|