A McDonald’s vezetőinek tapasztalatai a home office-ra való átállás tekintetében a koronavírus időszakában
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | home office kényszer távmunka koronavírus-járvány (COVID-19) szervezeti kihívások vállalati munkaszervezés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/40669 |
| Kivonat: | Célom volt egyrészt, hogy elmélyítsem ismereteimet az atipikus munkavégzési formák világában, ezen belül is a távmunkát és a home officet kiemelve; másrészt, hogy megtudjam a McDonald’s felsővezetésében helyet foglalók hogyan élték meg ezt a változást a munka és a magánélet szempontjából; harmadrészt pedig, hogy a szervezet egészére milyen hatással volt az átállás. Éppen ezért szakdolgozatom központi témáját a távmunka, a home office és a koronavírus járvány munka világára gyakorolt hatása képezte; valamint az, hogy nagyvállalati vezetők milyen problémával szembesültek a home office-ra való átállás következtében és ezeket hogyan kezelték. Szekunder kutatásom eredményeképpen meghatároztam a távmunka és a home office definícióit, a kifejezések mögött rejlő szemléletet; részletesen bemutattam a távmunkát kialakulásától indulva; körbejártam ennek az atipikus munkavégzési formának a kifejtett hatás következtében jelentkező előnyeit és hátrányait, munkavállalói és szervezeti szempontból egyaránt; valamint ismertettem a COVID-19 milyen rövid és hosszútávú változásokat tett szükségszerűvé a munkavégzésben. Primer kutatásom a McDonald’s felső vezetői által megtapasztaltak köré épül. Kíváncsi voltam a járvány előtt hogyan zajlott a munkavégzés; hogyan készültek és reagáltak a korlátozások bevezetésére; hogyan változott a vezetők és a szervezet hatékonysága; milyen személyes, negatív és pozitív tapasztalatot szereztek ezalatt az idő alatt; hogyan tartották meg a munka és a magánélet közötti egyensúlyt; valamint a vállalat hogyan segített a kényszer home office alatt. Mivel már a szakirodalomfeltárás során világossá vált, hogy a primer kutatás részeként felmerülő kérdéseimre kapott válaszok nem vezethetőek vissza semmilyen általános elméletre, ezért az interjúk segítségével végzett kvalitatív kutatás volt a legalkalmasabb témám szempontjából. Az interjúalanyok kiválasztásánál homogén típusú célzott mintavételt alkalmaztam, ugyanis nem volt fontos a reprezentativitás. A kiválasztott alanyokat egy félig strukturált interjúvázlat segítségével vezettem végig az érinteni kívánt témákon, az így keletkezett hangfelvételekből pedig leiratot készítettem és feldolgoztam őket. A vezetők által tapasztaltak többnyire tükrözték a szakirodalomban is megjelenő meghatározásokat. Kutatásom eredményeként megjelent, hogy a vezetők több előnyét tapasztalták a home office-nak, mint hátrányát. Kényelmesebbé vált a munkavégzés és a munk-magánélet egyensúlyának fenntartására is kedvezőbb hatással volt az otthoni munkavégzés. Annak ellenére hatékonyabbnak találták a home officet, hogy elterjedésével párhuzamosan jelentős kommunikációs problémák jelentkeztek, valamint csökkentek a személyes kapcsolat. Ehhez az eredményhez jelentősen hozzájárult a vezetők által nehéz helyzetekben alkalmazott gyakorlatok, azonban javaslatom szerint még jobb eredményt el lehetett volna érni az összetartás és a hatékonyság terén is. Egyrészt meghatározott rendszerességgel megtartott – kizárólag online – csoportos tevékenységgel, jellemzően szabad társalgással tovább növekedhetett volna a csapatszellem; másrészt speciálisan az otthoni munkavégzésre tervezett teljesítményt mérő programok bevezetésével hatékonyságot növelő kezdeményezéseket is meg tudtak volna határozni. Úgy gondolom mindkét kutatási célomat elértem. A primer és szekunder kutatásomnak köszönhetően nagyobb jártasságot szereztem a távmunka és az otthoni munkavégzés témakörében; valamint teljeskörű betekintést nyerhettem egy nagyvállalat és vezetőinek kihívásaiba, amelyek egy korábban még nem alkalmazott munkavégzési formára történő átálláskor jelentkeznek. |
|---|