A korrupció magyarországi megítélése egyéni és társadalmi szinteken
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | attitűd (tartós beállítódás; értékelő viszonyulás) egyéni viselkedés érzékelés korrupció pszichológia |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/40680 |
| Kivonat: | A korrupció jelensége napjainkban egy fontos probléma. Valószínűleg, ha meghalljuk a korrupció szót, a legtöbbünk először a politikai vagy üzleti életre asszociál először, ugyanakkor ez a deviáns magatartásforma legalább akkora mértékben van jelen a mindennapjainkban is. Sok esetben ugyanis mi magunk sem vesszük észre, hogy éppen korrupciót követünk el, mivel bizonyos helyzetekben ez a megszokott, jól bevált módszer. Abban ugyanakkor valószínűleg mindannyian egyetértünk, hogy a korrupció bűncselekmény és negatív hatással van az ország fejlődésére nézve. Szakdolgozatom céljának azt tűztem ki, hogy megvizsgáljam a magyarországi társadalmunk és a korrupcióészlelésének kapcsolatát. A szakirodalomban fellelhető kutatások és tanulmányok segítségével először magát a korrupciót tanulmányoztam. Maga a korrupciós cselekvés és a mögötte meghúzódó egyéni motivációk bemutatása után, a korrupció különféle formáit vizsgáltam. Különös figyelmet szenteltem a korrupció esetleges nemi identitása kérdésének, továbbá, hogy létezik-e a különbség a generációk és a korrupcióérzékelés tekintetében. Vizsgálatom tárgyát képezte továbbá, hogy az egyének anyagi helyzete, valamint a lakhelyük és iskolai végzettségük befolyásolják-e, hogyan vélekednek egyes korrupt eseményről. A kutatásomat kvantitatív módszerrel végeztem, melyhez a COBRA kérdőívet használtam. Ez a kérdőív ugyanis egy olyan innovatív rendszer, mely pontosan az olyan érzékeny és nehézkesen mérhető probléma vizsgálatát és megértését célozza, mint a korrupció. A kérdőíves kutatás során a válaszadóknak húsz darab korrupciós szituáción belül kellett az abban szereplők viselkedését, valamint magát a cselekvést osztályoznia egy 1-től 9-ig terjedő skálán (1- egyáltalán nem/ 9- teljes mértékben), valamint azt, hogy ők abban a helyzetben hogyan viselkedtek volna. A szituációs kérdések mellett, továbbá válaszolniuk kellett, olyan általános kulturális és demográfiai kérdésekre is, melyek segítségével az egyéneket a kutatási kérdésben meghatározott csoportokba tudtam kategorizálni. A kutatásom során a korrupciót alapvetően a jelenség során megszerezhető előny jellege (anyagi, időbeli, közvetlenül nem produktív, befolyásra irányuló), az elkövetési környezet (magánszféra, üzleti szféra, kormányzati szféra), és az elkövetés gyakorisága (ad hoc jelleg, rendszeres) mentén mértem. Az 1-től 9-ig terjedő skálán való besorolás pedig az adott korrupciós szituáció súlyosságának (durva, közepes, enyhe) megállapításában segített. Az eredményeket figyelembe véve megállapítható, hogy a korrupció nemi identitása kérdésben ugyan van összefüggés, hogy az illető férfi vagy nő, ugyanakkor ezek mögött társadalmunk hierarchikus tagolódása játszik leginkább szerepet. A korrupcióérzékelés és a generációk közötti különbségekre az élettapasztalat, valamint a neveltetés, az egyének társadalmi helyzetét figyelembe véve pedig a lakhely, illetve az iskolai végzettség van nagy hatással. Bár a kapott eredmények alapján kijelenthető, hogy a társadalom hazai szereplői, általánosságban felismerik és elítélik a korrupciót, a megítélésbéli különbségek tekintetében az egyének személyiségjegyei, illetve saját belső motivációi határozzák meg, hogy mit tart korrupciónak és mit nem. |
|---|