Mennyit érnek az érzelmek? – Érzelmi munka a pénzügyi szolgáltatásban
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | érzelmi disszonancia érzelmi intelligencia érzelmi munka kiégés pénzügyi szolgáltatások |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/40711 |
| Kivonat: | Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy a pénzügyi szolgáltatások területén, érzelmi munkát végző embereknek az érzelmi intelligencia szintje mennyire befolyásolja a kiégés valószínűségét. A vizsgálat során olyan kérdéseket fogalmaztam meg, amelyek segítenek választ kapni hipotézisemre, miszerint azok a munkavállalók, akiknek érzelmi intelligencia szintje magasabb kevésbé vannak kitéve az érzelmi munka negatív hatásainak. Továbbá keresem a választ arra, hogy az alacsonyabb érzelmi intelligencia szinttel rendelkező munkavállalók nehezebben tudnak-e azonosulni az általuk elvárt érzelmi megnyilvánulásokkal és emiatt esetleg nagyobb-e a kiégés valószínűsége. A szakdolgozat elméleti áttekintését az érzelmi- intelligencia és munka kapcsolatában szerepet játszó személyes tényezők vizsgálatával kezdem. Jól látható ugyanis, hogy mennyire fontos szerepet játszik alaptermészetünk, vérmérsékletünk, illetve érzelmi beállítottságunk. Alapérzelmeink velünk született érzelmek, mint például az öröm vagy a kíváncsiság, azonban számos olyan magasabb rendű érzelemmel is rendelkezünk, amit tapasztalataink által ismerünk meg, ráadásul ezeket az érzelmeket fejleszthetjük. Ezek a személyes tulajdonságaink, illetve fejleszthető képességeink határozzák meg az érzelmi intelligenciánkat, amire számos modell és mérési eszköz áll rendelkezésre. Ezek a tényezők mind-mind befolyásolják az érzelmi munkavégzés során viselkedésünket és bizonyos reakcióinkat. Bemutatom az érzelmi munka szintjeit, hiszen fontosnak tartottam tisztázni, hogy bizonyos munkakörökben jóval nagyobb erőfeszítést igényel a kívánt érzelmeknek való megfelelés és azok kifejezése. Fontos, hogy lássuk az érzelmi munka különböző dimenzióit, hiszen az is meghatározó, hogy milyen gyakran, vagy hogy mekkora intenzitással kell az adott munkakörben helyt állnunk. Az érzelmi munkát betöltő személyek pedig gyakran szembesülnek az érzelmi disszonanciával, vagyis azzal, amikor saját érzelmeik ellentétesek az általuk elvárt érzelmi megnyilvánulással. Minél nagyobb ez a diszkrepancia, illetve minél gyakrabban jelentkezik, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az adott személy érzelmileg teljesen kimerül. Dolgozatom igyekeztem olyan logikai gondolatsor menetén felépíteni, aminek segítségével jól látható, hogy mennyire fontos az érzelmi intelligencia szintje az érzelmi munka végzése során és annak alacsony szintje a korai kiégéshez, vagy pályaelhagyáshoz vezethet. |
|---|