Könyvelői tevékenység vizsgálata a szolgáltatások jellegzetességeinek tükrében
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | automatizáció - automatizálás digitalizáció fogyasztói magatartás számviteli szolgáltatás sztenderdizáció testreszabás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/40805 |
| Abstract: | Szakdolgozatom a szolgáltatások vizsgálatát középpontba helyezve készült, kiemelt figyelmet fordítva a könyvelési tevékenység sajátosságaira. Szolgáltatások esetén egy megfoghatatlan, fogyasztói igényeket kielégítő tevékenység jelenik meg, mely változékonyságából fakadóan számos kihívást is rejt magában. Napjainkban egyre nagyobb igény jelentkezik a termékek gyártóival szemben is a fogyasztói cikkekkel kapcsolatos tevékenységek ellátására, amiből a témakör aktualitása is ered. A hipotézisek alátámasztását, illetve cáfolását egy könyvelők körében készített kérdőíves felmérés segítségével, a kapott eredmények előzetesen lefolytatott kutatásokkal való összehasonlításával, valamint szekunder jelleggel szakirodalmak tanulmányozásával és feldolgozásával valósítottam meg. Az irodalom megismeréséhez egyetemi tanulmányaim során felmerülő alkotásokra támaszkodtam elsődlegesen. A szolgáltatások általános ismertetését a sztenderdizáció és a testreszabás bemutatása követte, majd a vevők szerepe és az automatizáció, digitalizáció témakörök kerültek előtérbe, illetve a kvantitatív kutatás elemzése során is ezen felépítést követtem. Hipotéziseim igazolását szolgálva a következő kérdésekre keresem a válaszokat kutatásomban. Milyen arányban mutatkoznak a sztenderdizálható könyvviteli folyamatok a személyre szabottakkal szemben? A munkafolyamatokban vajon jelentkeznek eltérések a könyvelő cégek méretéből fakadóan? A fogyasztói hozzájárulás jellege a könyvelők munkájára is jelentős hatást gyakorol? Az egyre nagyobb teret hódító automatizáció veszélyezteti-e a szakemberek jövőjét? Felismerhető a COVID-19 járvány hatása a digitalizációs folyamatok könyvelést érintő fejlődésében? Végeredményben arra a megállapításra jutottam, hogy a könyvelői szakma személyre szabottsághoz köthető tevékenységeinek skáláján szélesebb kör jelenik meg a sztenderdizálható folyamatokéhoz képest, és nem mutatkozik összefüggés a szolgáltató cég mérete, valamint az egységesítés lehetőségeinek felismerése, alkalmazása között. Hipotézisben nem említett, de hasznos információként felmerült továbbá, hogy a pozitív szájreklám hatása nagymértékben megjelenik könyvelő választásakor, amit követően a hosszú távú, bizalmon alapuló együttműködés a jellemző. A közös munka során az ügyfelek által tanúsított készséges vagy gondatlan hozzájárulás pedig úgy mutatkozott, hogy könyvelés esetén is jelentősen befolyásolja a nyújtott szolgáltatás minőségét. Kirajzolódott, hogy a szakemberek munkájában már megjelent az automatizáció, a digitalizáció hatása, ami elvárások szerint a gyorsabb munkavégzést lesz képes elősegíteni a továbbiakban. Megállapítható továbbá, hogy a jelenbeli digitalizációval kapcsolatos tapasztalatok nem befolyásolják a jövőről alkotott képet az érintettek körében, és szinte egybehangzó arányban tekintenek szakmájukat átalakító és nem pedig azt veszélyeztető tényezőkként a folyamatos fejlesztésekre, melyeket a pandémiás helyzet felgyorsított. Összességében tehát arra a következtetésre jutottam, hogy a könyvvitel is rejt magában kiaknázható, a munka egységidejét csökkentő elemeket, melyek könyvelő cég méretétől függetlenül felismerhetők. Az elismerő szájreklám és a pozitív tapasztalatok hatására magasabb szolgáltatási díj fizetésére is hajlandók a fogyasztók, illetve csak jelentős bizalomvesztés esetén kívánják felbontani a hatékony együttműködést. A napjainkat behálózó digitalizáció segítségével pedig várhatóan a nagyobb szellemi jelenlétet igénylő tevékenységek előtérbe kerülésére lehet számítani a monoton folyamatok automatizációja révén. |
|---|