IPO – A tőzsdei bevezetés folyamata és kihívásai
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | bevezetés a tőzsdére tőzsde tőzsde világa tőzsdei árfolyam tőzsdei kereskedés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/40871 |
| Kivonat: | Az első fejezetben a tőzsde világának kialakulásáról írtam, és annak történelmi szakaszait jártam körül. Ismertettem a tőzsdézés lényegét, avagy annak a fontosságát, hogy a keresleti és kínálati oldal találkozni tudjon és a vállalatok számára megkönnyítse a potenciális befektetők felkutatását. A részvények típusait megvizsgálva megismerhettük a törzsrészvényeket, az elsőbbségi részvényeket, a dolgozói-, továbbá a kamatozó részvényeket is. A szekciók, avagy a kereskedés tárgya szerinti, illetve az elszámolás tárgya szerinti csoportosítás alapján megkülönböztettük a Részvény-, Hitelpapír-, Származékos-, Áru-, illetve Szabadpiaci szekciókat. A következőkben a tőzsdetagsági szabályokat kutattam, illetve azokat a szabályzatokat, melyek betartása és elfogadása elengedhetetlen a tőzsdére lépést tervező vállalatok számára. A fejezet legnagyobb részét a BÉT Xtend és Xbond piacainak vizsgálata teszi ki. Ezek úgy nevezett multilaterális kereskedési platformok (MTF), melyek egyfajta éles bevezetés előtti lehetőséget biztosítanak a vállalatok számára, alacsonyabb díjszabás és egyszerűsített feltételek mellett. A harmadik fejezetben ismertettem a különböző Értéktőzsdéket. Itt határainkon túl is tekintettünk, megismerhettük a Londoni-, illetve a New York-i tőzsdéket is különböző példákon keresztül. A következőkben részletesen ismertettem a tőzsdeérettség jellemzőit, milyen feltételek vannak, illetve milyen feltételek teljesítése szükséges, hogy a vállalat tőzsdeérett legyen. Vizsgáltam, hogy mennyire függ az érettség az ágazattól, a vállalat méretétől, illetve, hogy egyáltalán mikor is érdemes elkezdeni a tőzsdére lépési folyamatot. A cégjellemzőket megismerve, ismertettem a különböző kvalitatív kritériumokat, azaz a minőségi jellemzőket is, valamint kitértem az IFRS szabályozásra is. Vizsgáltam a tőzsdei jelenlét előnyeit és hátrányait. A téma feltárásához nagyrészt Dr. Halász Vendel és Dr. Kecskés András írása járult hozzá, melyben részletesen megismerhettem és feldolgozhattam a különböző előnyöket és hátrányokat. Az előnyök tekintetében a tőkeemelés, a megbízhatóság elemeit vizsgáltam. A hátrányokat ismertetve a költségek és a túl nagy nyilvánosság melyeket mélyebben vizsgáltam, hiszen a vállalat vezetőségének ezekkel is számolnia kell, mielőtt a részvényeit nyilvánosan kibocsátja. A Book-built, a Fixed priced és az Auction módszer sajátosságait is megismerhettük, illetve hogy mely esetekben lehet a választott módszer a legkedvezőbb a vállalat számára. A fejezetben kitértem a különböző árazási hibákra és azok okaira, illetve, hogy hogyan korrigálhatóak. Itt vizsgáltam meg először az alulárazott részvényeket, illetve hogy az alulárazás, sok esetben nem csak hibaként merül fel, hanem a vezetőségnek konkrét célja van a részvényeik alacsony áron történő kibocsátásával. A dolgozatom hetedik fejezetében kapott helyet maga a téma részletes kifejtése. Itt összegeztem és bontogattam ki az IPO egyes lépéseit, a bevezetés egyes szakaszait. A BÉT oldala nagy segítség volt számomra, hiszen ott mindenki számára, nyilvánosan elérhető a feltételek listája, így a vállalat vezetősége is könnyen tud tájékozódni, akik a tőzsdére lépés előtt állnak. A folyamatot két részre bontva (első-, és második szakasz) dolgoztam fel, hiszen lényegében az első szakaszban merül ki minden, mely az IPO előtti időszakra vonatkozik, mint például a kibocsátási struktúra és a dokumentáció vagy a különböző elemzői felkészítések. A második szakasz folyamán kap helyet a befektetői előkészületek, valamit a marketing stratégia kialakítása is, továbbá a bevezetéshez szorosan kapcsoló tevékenységek, mint például a befektetői roadshow-k, a könyvépítés, az árazási procedúra, illetve a záró teendők. A kutatásom utolsó fejezetében a hazai legnagyobb blue-chip részvényeket, avagy az OTP, a MOL és a Richter tőzsdei bevezetésének folyamatát, valamint szerepvállalását, és teljesítményüket, illetve az arra ható tényezőket vizsgáltam 2020-2021-es viszonylatban. Itt konkrét elképzelésem volt, hogy szerettem volna megismerni a kibocsátás folyamatát, és hogy azóta „napjainkban” hogyan teljesít a részvény, illetve az egyes negatív, vagy éppen pozitív tényezők hogyan befolyásolták a teljesítményüket. A kutatásomban leginkább a koronavírus okozta károkra tértem ki, hiszen a világon mindenhol és minden területen, iparágban, legyen szó nyersanyagokról, energiahordozókról, turizmusról, szállítmányozásról, stb. negatív hatást váltott ki a vírus megjelenése, ami nyilván valóan a blue-chip részvények mutatóiban is meglátszott. Arra voltam kíváncsi, hogy a 2020-ban a vírus okozta pánik és gazdasági romlás hogyan látszott meg a részvényeken, illetve ehhez képest a 2021-es évben hogyan történt a felépülés és az árak stabilizációja. Dolgozatom során többször is említést tettem arra vonatkozóan, hogy mennyire jó lehetőségnek találom a BÉT Xtend és Xbond piacait, melyek során könnyített feltételek mellett, de az éles tőzsdei jelenléthez hasonló felépítésben kereskedhetnek a vállalatok. Sajnos ezek száma még mindig nem elég számot tevő a hazai értéktőzsdén. Véleményem szerint sok vállalat a magas bevezetési és folyamatos működési költségek miatt tántorodik el, habár a tőzsdeérettség kritériumainak megfelelnek, a folyamatba mégsem vágnak bele. Ugyanakkor egy gondosan felépített ütemterv alapján, a vezetőség nem esik abba a hibába, hogy talán a bevezetés még túl korai lenne számukra, ezáltal elkerülve a felesleges költségeket. |
|---|