Az államháztartás és a jegybank, a monetáris intézményrendszer kapcsolata
Saved in:
Main Author: | |
---|---|
Other Authors: | |
Kulcsszavak: | ábrák államháztartás jegybank kockázatkezelés közbeszerzés |
Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/40876 |
MARC
LEADER | 00000nnm a2200000 i 4500 | ||
---|---|---|---|
001 | dolg40876 | ||
005 | 20221003084326.0 | ||
008 | 221003suuuu hu o 000 hun d | ||
040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
041 | |a hu | ||
100 | 1 | |a Vörös Julianna Mária | |
245 | 1 | 3 | |a Az államháztartás és a jegybank, a monetáris intézményrendszer kapcsolata |c Vörös Julianna Mária |h [elektronikus dokumentum] |
520 | 3 | |a A jegybank szerepe a 2007-2008-as gazdasági válság után megváltozott, ez egyaránt értendő a MNB gazdaságban betöltött funkciójára, annak nemzetközi és regionális szintjén. A két fő gazdaságpolitikai ág közötti együttműködés hazánkban a 2010 után bekövetkezett fiskális, valamint a 2013 után lehetővé vált monetáris politikai fordulatnak köszönhetően vált elérhetővé, de az egyes gazdaságpolitikai ágak közötti összhang a 2010-től fennálló, új gazdaságpolitikai értékrend miatt szükséges is volt. Ez a változás egyúttal arra is rámutat, hogy a válság után új súlypontok alakultak ki közgazdasági gondolkodás főáramában. Hasonlóképp érinti a MNB és az államháztartás kapcsolatát a 2019 óta fennálló Covid-19 járványhelyzet. A monetáris intézményrendszerrel kapcsolatban, a rendelkezésemre álló irodalmakban foglalt eredmények és álláspontok ismeretében arra a megállapításra jutottam a munkámban, hogy a MNB kamatpolitikája képes befolyással lenni a pénzpiaci inflációs várakozásokra és ez a befolyásoló hatás visszafele is igazolható (tehát az a sokk, ami az inflációs várakozásokban megjelenik, hatással van a kamatpályára). A megállapításaim között említhető a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájára nézve, hogy az irányadó kamatlábat a nemzetközi szakirodalom által elvárt szabályok szerint változtatja és ezzel kapcsolatban megfelel a jogszabályban megfogalmazott követelményeknek is. A járványhelyzettel összefüggésben megállapítottam, hogy 2021. harmadik negyedévben a MNB közlése szerint 548 milliárd forint volt az államháztartás nettó finanszírozási igénye, ami meghaladta a negyedéves GDP 4 százalékát. 2021. szeptember végére az államháztartás névértéken számított konszolidált bruttó adóssága elérte a GDP 80,5 százalékát. | |
695 | |a ábrák | ||
695 | |a államháztartás | ||
695 | |a jegybank | ||
695 | |a kockázatkezelés | ||
695 | |a közbeszerzés | ||
700 | 1 | |a Adorján Csilla |e ths | |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/40876/1/Budapesti%20Gazdas%C3%A1gi%20Egyetem%20gyakorlat%20%C3%A9s%20z%C3%A1r%C3%B3dolgozat.pdf |z Dokumentum-elérés |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/40876/2/z%C3%A1r%C3%B3dolgozat%20%C3%B6sszegz%C3%A9s.pdf |z Dokumentum-elérés |