A Magyar Olimpiai Bizottság költségvetésének alakulása és marketing tevékenységeinek szerepe a hosszú távú célok elérésében
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | állami támogatás(ok) költségvetés elemzése költségvetés tervezése marketing sportgazdaságtan sportstratégia sporttámogatás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/40928 |
| Abstract: | „Utazási iroda vagyunk..”- mondta Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke arra kérdésemre, ami a szervezet legfőbb tevékenységére vonatkozott. A 2017-ben hatályba lépő új Sporttörvény változásainak értelmében a MOB elvesztette tevékenységi köreinek jelentős részét, így kizárólag az Olimpiai eseményekhez kapcsolódó feladatokat látja el azóta. Ennek következtében a szervezet lényeges kevesebb támogatással kapcsolatban diszponál. Ezáltal fókuszáltabb a működés, azonban kevesebb támogatásból, ami által a MOB új irányba mozdítja el a gazdálkodását, ami sokkal inkább piaci alapon történik és a saját bevételek mértékétől függ. Nem csak a Magyar Olimpiai Bizottság, de a komplett magyar sport életében is nagy változások történtek az elmúlt 10 évben. A hazai sportélet gazdasága ez idő alatt helyreállt, aminek köszönhetően a sportágak jelentős részében világszintű infrastrukturális körülmények között készülhetnek a versenyzők, amihez eredményesség is párosul. Ez azonban társadalmi polarizáltságot is szül, továbbá felborítja az egyensúlyt a verseny és szabadidős sport között, aminek egy megfelelően működő gazdaságban 50-50 százalékhoz kéne közelíteni. Ezzel szemben Magyarországon ez 70-30 % körül van jelenleg. A szervezethez befolyó több milliárdos támogatások, azonban nagyrészt célzottan, egyes területekre érkeznek, legkevésbé a MOB működésére. Ezek közé tartoznak a következők: · Az Olimpiai eseményeken való részvétel · Sportszervezetek részére továbbadásra kerülő támogatások · Olympic Solidarity program A fentiekhez kapcsolódó feladatok a Magyar Olimpiai Bizottság legjelentősebb tevékenységeihez kapcsolódnak, amelyekben célzott állami támogatásokat osztanak fel sportszervezetek és szövetségek között. Amellett, hogy a szervezet elnöke a már ismert módon jellemezte magukat, az imént említett felosztások a magyar sport működésének alapját képzik. A célzott és működési támogatások közti jelentős különbségnek köszönhető szakdolgozatom legfontosabb konklúziója is, amely szerint célként kell megfogalmaznia a szervezetnek a saját és szponzori bevételek folyamatos növelését, annak érdekében, hogy az állam csak kiegészítő jelleggel vegyen részt a gazdálkodásában. Kulcsár Krisztián elnöksége alatt ez a folyamat kezdetét is vette és a hosszútávú stratégia része a minél nagyobb autonomitás elérése. Ennek legfőbb eszköze mára a Magyarock program, ami a magyar olimpiai csapatot jelöli és épít köré a MOB folyamatos marketing tevékenységet. Összegezve a feldolgozott forrásokat és kutatásokat úgy gondolom, hogy globális szinten kell lépést tartani Magyarországnak a sporthoz kapcsolódó bizottságok, szövetségek és szervezetek piaci alapon való működésében. |
|---|