Az eredményes szervezeti szocializáció ismérvei a munkavállaló és a munkáltató szemszögéből
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | beilleszkedés munkavállalói élmény otthoni munkavégzés szervezeti szocializáció szocializáció |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/40979 |
| Abstract: | Szakdolgozatom témája az eredményes szervezeti szocializáció ismérvei. Célom a sikeres munkahelyi szocializáció tényezőinek áttekintése a munkáltató és a munkavállaló szempontjából. Dolgozatom első részében a szocializáció és a szervezeti szocializáció szakaszait mutattam be, ezek után pedig a munkavállalói és jelöltélmény, illetve az onboarding fontosságát ismertettem. Ezt követően a szakirodalom segítségével jártam körbe az eredményes munkahelyi szocializáció összetevőit és a koronavírus hatását az egyén szocializációjára. Ezek után egy általam választott multinacionális cég onboarding folyamatáról ejtettem szót, ahol kitértem a toborzás kiválasztás, buddy program és a munkavállalói elégedettség felmérés tartalmára. A célom eléréséhez az interjú módszerét alkalmaztam, amelynek célcsoportja az újonnan érkezők és a vezetők voltak. Kutatásomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy mik azok a tényezők, amelyek az eredményes szervezeti szocializációt elősegítik, illetve, hogy a home office alatt a vállalatok a milyen eszközökkel támogatják a munkavállalókat a beilleszkedésük eléréséhez. A vezetőknek szánt kérdéseim leginkább arra irányultak, hogy ők, hogy érzik, hogy mennyi mindenben és milyen módon járulnak hozzá az új belépő sikeres szervezeti szocializációjához, és milyen eszközök használatával támogatták őket a home office során. Míg az újonnan érkezők kérdéseivel rá tudtam világítani arra, hogy ők, hogyan élték meg a beilleszkedésüket, milyen nehézségekkel kellett szembenézniük az otthoni munkavégzés alatt, és kitől kapták a legtöbb támogatást. Kutatási eredményeim kapcsán arra a következtetésre jutottam, hogy az egyén sikeres szocializációját leginkább a közvetlen kollégák és a csapat által kapott támogatások és tanácsok segítik, mivel ők azok a személyek az új belépő környezetében, akik az egész beilleszkedés folyamatát végigkísérik. Ezek mellett szerepet játszik a betanítás minősége, kellemes légkör kialakítása, az egyén attitűdje és a kapcsolati háló kiépítése is. Ezzel ellentétben kutatásom során azzal a ténnyel szembesültem, hogy a vezetők a visszajelzések nyújtását kulcsfontosságúnak tarták, míg az új munkavállalóknak nem járul nagymértékben hozzá a beilleszkedésükhöz. A koronavírus okozta megpróbáltatásokat mindkét fél hasonló módon tapasztalta. A személyes kontaktus hiányával, valamint az információáramlás körülményességével kellett nekik legjobban megküzdeni. Minden apró beszélgetés elveszett, és ezeket az otthoni munkavégzés során lehetetlen volt pótolni, ami megnehezítette az egyén beilleszkedését. Erre a problémára a vállalat megoldásokat biztosított, ami abban merült ki, hogy naponta fél órás beszélgetéseket tartottak a munkavállalóval, melyeknek az volt a célja, hogy felmérjék a dolgozó lelkiállapotát. A kutatásom eredményeként azzal a ténnyel szembesültem, hogy a szakirodalom és a valóság csak kis mértékben tér el egymástól. |
|---|