IPO A tőzsdei bevezetés folyamata és kihívásai
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | bevezetés a tőzsdére piaci szereplő(k) tőzsdei információk tőzsdei részvények tőzsdei szabályzatok |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/41028 |
| Abstract: | Szakdolgozatom alapvető célja, hogy a tőzsde világát közelebb hozza az olvasóhoz, legyen az érdeklődő akár szakértő a témában, akár egy olyan egyén, aki csak bővíteni szeretné ismereteit. Összességében két fő rész alkotja a diplomamunkám egészét, azonban több érdekes alponttal kiegészítve a teljességre és aktualitásra törekszem, ezáltal remélve, hogy az elemzés a pénzügyi világgal foglalkozók számára egyfajta összefoglalást, iránymutatást adhat. A dolgozat első felében megismerkedhetünk az elméleti háttérrel, a tőzsde történetével és kialakulásával- mind magyar, mind globális viszonylatban,- illetve a tőzsdék felépítésével. Ezen túl bemutatásra kerülnek fontosabb fogalmak, mint a részvények, részvénytársaságok, többek között a nyilvánosan és zártkörűen működő részvénytársaság közötti különbség is ismertetésre kerül. A tőzsdei bevezetés definíciójának a kifejtése után kitérek a tranzakció következtében megjelenő lehetséges előnyökre, azonban a hátrányokat a dolgozat második fele tartalmazza, mivel azt a kihívásokkal azonosítom. Mivel a tőzsdére jegyzés a vállalkozás finanszírozásának egy lehetséges kimenetele, összehasonlításra kerülnek a külső és belső finanszírozási lehetőségek is, ugyanis az az olvasó, aki a dolgozatomra egyféle iránymutatásként tekint, tájékozódhat egyéb lehetséges finanszírozási formákról is. Egy másik rendkívül fontos részlete a dolgozatnak a piac szereplőinek bemutatása, ugyanis elengedhetetlen tudatában lenni a lényeges szakértői segítségnek, vagyis ismernünk kell azokat az intézményeket, akik segítik a tőzsdére lépő céget a folyamatban. Ilyen például egy befektetési vállalkozás, könyvvizsgáló cégek, jogi vagy ügyvédi irodák, de a marketing szakemberek feladata is meghatározó. A dolgozat első részében továbbá még kifejtésre kerülnek főbb szabályok, követelmények és egyéb szempontok, ugyanis a tőzsde világa kellően komplex ismereteket igényel, emellett transzparenciát és fegyelmet kíván a tőzsdére lépő vállalatoktól. A dolgozatban konkrétan a BÉT-re való bevezetés feltételeit ismertetem, azonban a terjedelmi korlát miatt röviden, az érdekesség kedvéért bemutatok más tőzsdéket is, melyek az európai piacon meghatározók: bécsi, frankfurti, londoni. A dolgozat második egységében olvashatunk a nehézségekről, kihívásokról, amelyekkel egy kibocsátó társaság találkozik a tőzsdére lépés időszakában. Ezt a blokkot azért tartom érdekesnek, mert életszerűvé és reálissá teszi a tranzakciót konkrét példákon keresztül. Felsorolásra kerülnek a kihívások, melyek jelentkezhetnek a költségek vagy a versenytársak szintjén, de akár a gazdasági forma váltás következtében, vagy éppen a rendkívüli információnyújtási kötelezettségek révén. Bár a kihívásokat érdemes elemezni a kibocsátó oldaláról, úgy gondolom, hogy ésszerű megközelíteni a témát kicsit más aspektusból is, tehát a kutatásom utolsó fejezete az, hogy bebizonyítsam maga a befektető oldaláról miért is nem érdemes IPO-ba fektetni. Úgy gondolom, ezt azért releváns vizsgálni, mert így lehetőségünk van egy másik szemszögből is megfigyelni a kibocsátást. A második blokk utolsó fejezetében tehát befektetői szempontból igyekszem megfigyeli a témát, ezt azért is találom érdekesnek, mert jómagam is szeretnék a későbbiek folyamán ezzel foglalkozni, és ezáltal hasznosnak vélem a tudást, amit a témában elsajátíthatok. Az említett utolsó fejezetben tehát inkább a hátrányokra helyezem a fókuszt, vagyis befektetői oldalról tanulmányozom azt, hogy miért is nem érdemes befektetni kezdetben, milyen kockázatokat rejt az IPO-k világa, illetve egy konkrét, sikertelen példán keresztül (UBER) szemléltetem az álláspontomat. |
|---|