IPO A tőzsdei bevezetés folyamata és kihívásai
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | bevezetés a tőzsdére piaci szereplő(k) tőzsdei információk tőzsdei részvények tőzsdei szabályzatok |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/41028 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg41028 | ||
| 005 | 20221003084716.0 | ||
| 008 | 221003suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Székely Beáta | |
| 245 | 1 | 0 | |a IPO |b A tőzsdei bevezetés folyamata és kihívásai |c Székely Beáta |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Szakdolgozatom alapvető célja, hogy a tőzsde világát közelebb hozza az olvasóhoz, legyen az érdeklődő akár szakértő a témában, akár egy olyan egyén, aki csak bővíteni szeretné ismereteit. Összességében két fő rész alkotja a diplomamunkám egészét, azonban több érdekes alponttal kiegészítve a teljességre és aktualitásra törekszem, ezáltal remélve, hogy az elemzés a pénzügyi világgal foglalkozók számára egyfajta összefoglalást, iránymutatást adhat. A dolgozat első felében megismerkedhetünk az elméleti háttérrel, a tőzsde történetével és kialakulásával- mind magyar, mind globális viszonylatban,- illetve a tőzsdék felépítésével. Ezen túl bemutatásra kerülnek fontosabb fogalmak, mint a részvények, részvénytársaságok, többek között a nyilvánosan és zártkörűen működő részvénytársaság közötti különbség is ismertetésre kerül. A tőzsdei bevezetés definíciójának a kifejtése után kitérek a tranzakció következtében megjelenő lehetséges előnyökre, azonban a hátrányokat a dolgozat második fele tartalmazza, mivel azt a kihívásokkal azonosítom. Mivel a tőzsdére jegyzés a vállalkozás finanszírozásának egy lehetséges kimenetele, összehasonlításra kerülnek a külső és belső finanszírozási lehetőségek is, ugyanis az az olvasó, aki a dolgozatomra egyféle iránymutatásként tekint, tájékozódhat egyéb lehetséges finanszírozási formákról is. Egy másik rendkívül fontos részlete a dolgozatnak a piac szereplőinek bemutatása, ugyanis elengedhetetlen tudatában lenni a lényeges szakértői segítségnek, vagyis ismernünk kell azokat az intézményeket, akik segítik a tőzsdére lépő céget a folyamatban. Ilyen például egy befektetési vállalkozás, könyvvizsgáló cégek, jogi vagy ügyvédi irodák, de a marketing szakemberek feladata is meghatározó. A dolgozat első részében továbbá még kifejtésre kerülnek főbb szabályok, követelmények és egyéb szempontok, ugyanis a tőzsde világa kellően komplex ismereteket igényel, emellett transzparenciát és fegyelmet kíván a tőzsdére lépő vállalatoktól. A dolgozatban konkrétan a BÉT-re való bevezetés feltételeit ismertetem, azonban a terjedelmi korlát miatt röviden, az érdekesség kedvéért bemutatok más tőzsdéket is, melyek az európai piacon meghatározók: bécsi, frankfurti, londoni. A dolgozat második egységében olvashatunk a nehézségekről, kihívásokról, amelyekkel egy kibocsátó társaság találkozik a tőzsdére lépés időszakában. Ezt a blokkot azért tartom érdekesnek, mert életszerűvé és reálissá teszi a tranzakciót konkrét példákon keresztül. Felsorolásra kerülnek a kihívások, melyek jelentkezhetnek a költségek vagy a versenytársak szintjén, de akár a gazdasági forma váltás következtében, vagy éppen a rendkívüli információnyújtási kötelezettségek révén. Bár a kihívásokat érdemes elemezni a kibocsátó oldaláról, úgy gondolom, hogy ésszerű megközelíteni a témát kicsit más aspektusból is, tehát a kutatásom utolsó fejezete az, hogy bebizonyítsam maga a befektető oldaláról miért is nem érdemes IPO-ba fektetni. Úgy gondolom, ezt azért releváns vizsgálni, mert így lehetőségünk van egy másik szemszögből is megfigyelni a kibocsátást. A második blokk utolsó fejezetében tehát befektetői szempontból igyekszem megfigyeli a témát, ezt azért is találom érdekesnek, mert jómagam is szeretnék a későbbiek folyamán ezzel foglalkozni, és ezáltal hasznosnak vélem a tudást, amit a témában elsajátíthatok. Az említett utolsó fejezetben tehát inkább a hátrányokra helyezem a fókuszt, vagyis befektetői oldalról tanulmányozom azt, hogy miért is nem érdemes befektetni kezdetben, milyen kockázatokat rejt az IPO-k világa, illetve egy konkrét, sikertelen példán keresztül (UBER) szemléltetem az álláspontomat. | |
| 695 | |a bevezetés a tőzsdére | ||
| 695 | |a piaci szereplő(k) | ||
| 695 | |a tőzsdei információk | ||
| 695 | |a tőzsdei részvények | ||
| 695 | |a tőzsdei szabályzatok | ||
| 700 | 1 | |a Tasi Péter |e ths | |
| 700 | 1 | |a Wieder Gergő |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/41028/1/Szakdolgozat_Sz%C3%A9kely_Be%C3%A1ta.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/41028/2/BA_O_Sz%C3%A9kely_Be%C3%A1ta.pdf |z Dokumentum-elérés |