Településmarketing - Salgótarján példáján keresztül
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | digitális lábnyom marketing település imázs településmarketing városmárka |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/41044 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg41044 | ||
| 005 | 20221003084740.0 | ||
| 008 | 221003suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Szilágyi Emília Kinga | |
| 245 | 1 | 0 | |a Településmarketing - Salgótarján példáján keresztül |c Szilágyi Emília Kinga |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A településmarketing a marketing tudományon belül a szolgáltatásmarketing és a nonprofit marketing közé sorolható. Alapvetően a települések célja nem a profit szerzés, ebből adódik a nonprofit jelleg, illetve a település értékesítése során, a helytermék jellegéből adódóan, egy komplex szolgáltatás csomagot nyújt a vevőszegmensnek. A területmarketing során, a város adottságait, versenyelőnyeit tárják fel, majd ezeket kommunikálják a célcsoportok felé. Egy tágabb értelmezésben, a település értékesítésekor, a település csupán helyszínéül szolgál azoknak a komplex szolgáltatás csomagoknak, amelyek a terület marketing során a vevők megvásárolnak. Letelepedésükkel pedig bizalmukat adják a város iránt, hogy a jövőben is képes lesz kielégíteni az igényeiket. A hagyományos 4P értelmezésének nehézségéből adódóan, a településmarketing sajátos eszközrendszerének tekintjük a 4P helyett, a 2K modellt. Két fejlesztési területre osztódik a marketing, a termék, az az a terület fejlesztésére, tehát a kínálat fejlesztésre, illetve a kommunikációra (Piskóti, 2012). Ebből adódóan az első K jelöli a kínálati mixet, ami a terület termék, és az ezzel járó minden fajta komplex szolgáltatáscsomag fejlesztését jelenti. A terület kommunikációja adja a második K-t a modellben, mely a település identitásának, márkájának célcsoportok felé történő sugárzása, a pozitív megnyerés céljával. A településmarketing kezdeti lépése, hogy megismerjük a hely belső és külső környezetét, az érték, imázs és tevékenység audit, melyet a célcsoport szegmentáció követhet. A településmarketing működtetésének folyamatában a cél és stratégia kialakítása kulcsfontosságú. Szakdolgozatom során kiemeltem néhány elemzési módszert is, mellyel ellenőrizni tudjuk a település marketing sikerességét, illetve a település jelenlegi állapotát. Ezek között szerepelt a SWOT analízis, a portfólióelemzés, teljesítmény-fontosság mátrix, és a versenyképesség-kereslet mátrix is. A digitalizáció úttörése a tudományterületekre is hatással van, így a marketing is folyamatosan fejlődik, digitális megoldásokkal. A településeknek is lépést kell tartaniuk az innovatív újításokkal. Dolgozatomban kitértem a digitális lábnyom fogalmára, a települések digitális lábnyomára. A digitális adatok típusainak megkülönböztetését tárgyaltam, valamint szó volt a településekhez kapcsolódó digitalizált megoldásokról, amelyek különböző kényelmi szolgáltatást nyújtanak, mint például az AR (kiterjesztett valóság). Röviden megemlítettem az okos várostervezést, az e-planning-et, valamint a digitális lábnyomok feltérképezésének néhány módját, azoknak a vizuális ábrázolását a városok esetében. Online kérdőíves kutatásomban Salgótarján helyzetét mértem fel településmarketing szempontból. Régóta küzd a város a népesség elvándorlás problémájával, főleg a fiatal korosztályt tekintve. Épp ezért, a kitöltőim közül az aktív tanulmányokat folytató lakosoktól megkérdeztem, hogy szándékoznak-e a városban maradni a tanulmányaik befejeztével. A kitöltők 72 százaléka nem szeretne a városban maradni. Ennek oka többnyire a város alacsony életszínvonalához, munkahely hiányhoz és az alacsony fizetésekhez köthető, de fejlődési és szórakozási lehetőségek hiánya is hasonlóan szerepet kap ebben. Dolgozatomban összefoglaltam a kutatásom alapján, a város SWOT elemzését, melyben az erősségek közül a táj, a természeti adottságok, gyengeségek közül a gazdasági fejletlenség, lehetőségek hiánya volt kiemelkedő. Továbbá lehetőségként a turizmus fellendülése, veszélyként pedig az életszínvonal további csökkenése, az elvándorlás fokozódása volt hangsúlyos. A kutatás során a lakosság városról alkotott képét, a város identitását vizsgáltam, illetve a fejlesztendő területeket, mind gazdasági, turisztikai és digitális szempontból. Az elemzésből kiderült, hogy melyek azok a területek, amelyekre nagyobb marketing hangsúlyt kell fektetni, így például a turizmusra, a táj kiemelkedő szépségéből adódóan, de a befektetés ösztönzés és a lakosság bizalmának visszaszerzése is kiemelten fontos Salgótarján „élhetőbb” várossá való alakításában. Dolgozatom végén javaslatot teszek arra, hogyan lehetne a város marketing tevékenységét javítani, ezzel pedig gazdasági fellendülést kiváltani. Kiemelem a város imázsának átalakítását, a lakosság, fogyasztók és a további célcsoportok igényeinek összeegyeztetését a város vezetőségéével, valamint a település potenciáljának kihasználását. | |
| 695 | |a digitális lábnyom | ||
| 695 | |a marketing | ||
| 695 | |a település imázs | ||
| 695 | |a településmarketing | ||
| 695 | |a városmárka | ||
| 700 | 1 | |a Miseta Tibor |e ths | |
| 700 | 1 | |a Németh Dr. Szilárd |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/41044/1/Szakdolgozat_Szil%C3%A1gyi_Em%C3%ADlia_Kinga_KT7URF.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/41044/2/BA_O_Szil%C3%A1gyi_Em%C3%ADlia_Kinga.pdf |z Dokumentum-elérés |