Az Erste Bank Hungary Zrt. és a Raiffeisen Bankcsoport kockázati jelentésének (kockázatkezelésének és tőkemegfelelésének) összehasonlítása
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | bank hitelintézet kockázat kockázatkezelés tőkemegfelelés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/41123 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg41123 | ||
| 005 | 20221003084952.0 | ||
| 008 | 221003suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Vida Réka Marianna | |
| 245 | 1 | 3 | |a Az Erste Bank Hungary Zrt. és a Raiffeisen Bankcsoport kockázati jelentésének (kockázatkezelésének és tőkemegfelelésének) összehasonlítása |c Vida Réka Marianna |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Szakdolgozatomban a hitelintézetek által kötelezően közzé teendő kockázati jelentésről és az abban lévő kockázatokról, tőkemegfelelésről írok. Két Magyarországon működő nagy bankot is összehasonlítok ilyen megvilágításban; az Erste Bank Hungary Zrt.-t (továbbiakban Erste) és a Raiffeisen Bankcsoportot (továbbiakban Raiffeisen). Mióta elkezdtem egyetemi tanulmányaim, azóta érdekelt a kockázatkezelés világa, leginkább a banki szférában. Szerintem ez egy kimeríthetetlen terület, folyamatosan változó szabályozásokkal és körülményekkel. A dolgozatom hipotézise a következő: Vajon a pénzügyi eredmények és országos piaci részesedés alapján a Raiffeisen Bank Zrt.-nél jóval erősebb Erste Bank Hungary Zrt. a tőkemegfelelés, illetve a kockázati kezelése alapján is jobb pozícióban van? Vajon a pénzügyileg eredményesebb működés mögött eredményesebb tőkemegfelelés áll? Egy hitelintézet céltartalékot és értékvesztést képez a várható veszteségeire és tőkét a nem várható veszteségekre. Dolgozatom középpontjában a nem várható veszteségek miatti tőkeképzés és az ehhez kapcsolódó tőkekövetelmények állnak. A szakdolgozat elején igyekeztem összegyűjteni az összes kockázatot, ami egy bankot veszélyeztethet. A kockázatok ismertetése közben bemutattam a hozzájuk tartozó tőkekövetelmény számításokat is. A legfontosabb három fő kockázat a hitelkockázat, a működési kockázat és a piaci kockázat. Ezen kockázatok tőkekövetelmény számítására általában rendelkezésre áll egy sztenderd módszer és egy fejlettebb módszer is. A tőkekövetelmény alapja a kockázattal súlyozott eszközérték kitettség, vagyis RWA (risk weighted assets). Erről és a szavatoló tőkéről is írok, ami pedig a számviteli saját tőkéből indul ki, de mind pozitív, mind negatív irányban módosíthatják különböző tételek. Ezek ismeretében bemutatom a tőkekövetelmény előírásokat, a leginkább fontos a fő szavatoló tőkekövetelmény, vagyis, hogy a szavatoló tőke haladja meg az RWA 8%-át. Ezen kívül még sok-sok mutatónak kell megfelelnie egy banknak, például likviditási és tőkeáttételi mutatóknak. Az elméleti rész után a két általam vizsgált bankot mutatom be röviden. Mind történetükben, mind működésükben hasonlítanak. A negyedik fejezetben, ahol a két bank kockázati jelentésében szereplő adatok összehasonlítása és elemzése történik, először egy általános pénzügyi összevetést végzek. Bemutatom, hogy a két hitelintézet közül az Erste bizonyul eredményesebbnek és erősebbnek. Erre alapul a feltevésem is, miszerint akkor a kockázatkezelésében és tőkemegfelelésében is jobb lesz a vetélytársánál. Először részletesen bemutatom a két bank szavatolótőkéjének összetételét. A koronavírus ellenére mindkét bank eredményes évet zárt 2020-ban, ráadásul a Magyar Nemzeti Bank osztalék fizetési tilalmat rendelt el, így részben ezeknek köszönhetően nőtt a szavatoló tőke szintje mind az Erste, mind a Raiffeisen esetében. Az Erste egyébként már a számviteli saját tőke szintjén is jóval erősebb, mint a Raiffeisen és igaz ez a szavatoló tőkére is. Az RWA vizsgálatanál a bankok legfőbb kockázatára, a hitelkockázatra koncentrálok. A két elemzett bank is úgynevezett IRB (Internal Rating Based approach), vagyis belső minősítésen alapuló módszerrel számítja ezen kockázatának tőkekövetelményét. A kockázati jelentésekben az IRB módszertannal kalkulált számokról részletes táblázat áll rendelkezésre. Ezeket a táblázatokat felhasználva tudtam a kitettséget, kockázati súlyt és RWA-t is vizsgálni, szegmensekre lebontva. A számok alapján a Raiffeisen hitelportfoliója bizonyul jobb minőségűnek. A Tőkemegfelelési mutatója 2019-ben és 2020-ban is megegyezett az Erstének és a Raiffeisennek, 2019-ben 21%, 2020-ban 22% volt. Ez bőven meghaladja a szabályozói 8%-os határértéket, vagyis mindkettő erős és stabil tőkehelyzetben van. A fejezet végén még összehasonlítottam a likviditásukat és tőkeáttételüket is, amelyekben az Erste jóval erősebbnek bizonyul a Raiffeisennél. Összegezve az elemzés eredményét, a dolgozat végén arra jutok, hogy a pénzügyi mutatókban erősebb Erste, a kockázatkezelését illetően is erősebb és jobb tőkepozícióban van, vagyis a hipotézisem igaz. | |
| 695 | |a bank | ||
| 695 | |a hitelintézet | ||
| 695 | |a kockázat | ||
| 695 | |a kockázatkezelés | ||
| 695 | |a tőkemegfelelés | ||
| 700 | 1 | |a Dombi Dr. Zsuzsa |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/41123/1/Vida_Reka_Marianna_GRQ3XP.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/41123/2/Vida_Reka_Marianna_GRQ3XP_osszefoglalo.pdf |z Dokumentum-elérés |