Modern trendek a politikai kommunikációban Kazahsztán és Magyarország médiában.
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | kommunikáció kommunikációelmélet kommunikációpolitika kommunikációs eszközök közösségi média médiaanalízis médiakutatás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/41394 |
| Kivonat: | A munka fő célja a politikai kommunikáció kialakulásának és fejlődésének elemzése a médiában a Kazah Köztársaságban és Magyarországon. Valamint kialakulásuk és működésük elemzése a kazah és a magyar társadalom modernizációs körülményei között. A téma relevanciája. Kazahsztán vonatkozásában elmondható, hogy a média átalakulásának problémája a politikai modernizáció kontextusában az elmúlt két évtized politikai eseményei, valamint az állam politikai és kommunikációs rendszerében bekövetkezett változások kapcsán kapott különös (tudományos és gyakorlati) jelentőséget. Magyarország választása annak köszönhető, hogy Kelet-Európa egyik fejlett országa. Magyarország a világ számos országával harmonikus kommunikációs környezetet teremtett. Stratégiai kapcsolatokat ápol Közép-Ázsia országaival, partnerséget és együttműködést a nyugat-európai országokkal. A tanulmány tárgya Kazahsztán és Magyarország modern nyomtatott médiája, valamint politikai témájú weboldalak és tévécsatornák. A cél elérése érdekében a következő feladatokat hajtották végre: a „politikai kommunikáció” fogalmának meghatározása a Kazah Köztársaság és Magyarország információs terében; feltárultak tendenciák a két ország tömegpolitikai tájékoztatásában; jellemzi a sárga sajtó és a propaganda szerepét a két ország közötti politikai kommunikáció életében.A munka módszertani és elméleti alapját külföldi, magyar és hazai tudósok munkái jelentik a tömegmédia tér aktualitásairól. Valamint politikai vonatkozása, szerepe és jelentősége a modern társadalomban, a médiarendszerek összehasonlító vizsgálata, Kazahsztán és Magyarország médiaterében. A tanulmány számos módszertani elvet, megközelítést és módszert alkalmazott. Például történeti orientációjú, rendszerszintű, strukturális-funkcionális, összehasonlító és szociológiai elemzés. Módszerként olyan kutatási módszereket alkalmazunk, mint: statisztikai módszer, esettanulmány módszer, összehasonlítás, SWOT analízis. Kazahsztán és Magyarország tömegtájékoztatási tere inkább a tájékoztatás funkcióját tölti be, és nem a kritika és az ellenőrzés, mint „negyedik hatalom” funkciójára koncentrál. A magyar médiatérben a hagyományos tömegmédiával együtt egyre elterjedtebb és népszerűvé válik az online média: online újságok, internetes televízió, internetes rádió. |
|---|