Magyarország gazdaságtörténete 1945-1953 között
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | békekölcsön földreform hároméves terv ötéves terv szovjetunió téeszesítés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/41435 |
| Kivonat: | Szakdolgozatom összefoglalójaSzakdolgozatom témájának Magyarország gazdaságtörténetét az 1945-1953 közötti időszakban választottam. A gazdaságtörténeti feldolgozást, társadalmi és gazdasági események figyelembe vételével, szakirodalmi, monográfiákon, tanulmányokon keresztül vizsgáltam. A történelmi háttér mellett, érdeklődésemet döntően befolyásolta a magyar nemzetgazdaság világháború utáni újjászervezése és annak főbb kihívásai. Dolgozatomban Közép- és Kelet-Európa térségében elhelyezkedő Magyarország társadalmi és gazdasági struktúráját részletesen elemeztem. A II. világháború 1945-ben a szovjet Vörös Hadsereg győzelmével, Németország vereségével ért véget Európában. A világháború végére a Szovjetunió Magyarországot megszállta, politikailag, katonailag, gazdaságilag érdekszférája alá rendelte. Hazánk önállósága gyakorlatilag megszűnt, a szovjetek az ország gazdasági kapcsolatrendszerét irányításuk alá vonták. A II. világháború után ezen a végponton a tragikus helyzetből sikerült újjáépíteni országunkat erőteljes, széleskörű társadalmi összefogással. Elsődleges feladat volt az újjáépítéssel együtt a gazdaság újbóli beindítása, a közlekedés, hidak és az infrastruktúra helyreállítása. A gazdasági eredményeket befolyásolta a súlyos háborús jóvátételek megfizetése. Az emberáldozatok vesztesége drámai hatással nehezedett társadalmunkra az értelmetlen háború következtében. A vizsgált időszakban, ezen a választóvonalon túl a korszak történelmi fordulópontján elemeztem Magyarország gazdasági helyzetét. A háború után új politikai erő koalíciós kormány került hatalomra, melynek tagja volt a FKGP mellett a Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt. 1947-től a felgyorsult a szovjetizálás folyamata Közép- és Kelet-Európában. Az államosításokkal együtt 1948-ra kiépült az egypártrendszer Magyarországon. A kommunisták által bevezetett módszerek a nemzetgazdaságban gyökeres változásokat idéztek elő. A kommunisták a szovjetek segítségével megvalósították a szovjet típusú tervutasításos gazdaságot. A hároméves majd az első ötéves terv célkitűzései következtében a nemzetgazdaság átrendeződési szakaszában az ipar és a mezőgazdaság szerkezete átalakult. A súlypontot az ipar (ezen belül a nehézipar) fejlesztésére helyeztékés a mezőgazdaság az elvont források miatt háttérbe szorult. A különböző gazdasági ágazatok szerkezetében torzulások következtek be. A második világháborút követően szükségessé vált a földreform, a parasztok földhöz juttatása. A földreform során felszámolták a nagybirtokrendszert, hogy a parasztság földigényét kielégíthessék. A parasztság földtulajdonhoz jutott ugyan, de a Kommunista Párt célja a mezőgazdaság kollektivizálása és téeszekbe való tömörítése volt, akár kényszerítő és megfélemlítő eszközökkel. Gezdaságtörténeti szempontból hazánkban került sor az egyik legnagyobb mértékű inflációra, amely az áruhiánnyal és a jóvátételi terhekkel volt magyarázható. A fizetőeszközünk, a pengő, teljesen elértéktelenedett, halaszthatatlanná vált a pénzügyi stabilizáció. Erre a lépésre 1946. augusztus. 1-jén került sor az értékálló forint bevezetésével. Radikális változások következtek be a társadalmi és gazdasági szerkezet átalakulásával. |
|---|