Az Európai Unió klímapolitikája
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | EU környezetvédelmi politika Európai Unió Európai Unió működése fenntartható fejlődés klímaváltozás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/41495 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg41495 | ||
| 005 | 20221011095012.0 | ||
| 008 | 221011suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Holánszky Marcell | |
| 245 | 1 | 3 | |a Az Európai Unió klímapolitikája |c Holánszky Marcell |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Az emberi tevékenységből eredő üvegházhatású gázok kibocsátása a Föld légkörének felmelegedését okozza, amely jelenség globális klímaváltozást eredményez. Az ezzel járó természeti jelenségek felborítják a megszokott időjárási viszonyokat, végső soron megváltoztatják a bolygónk éghajlatát. A bekövetkező változások eredményeként veszélybe kerül a Föld biológiai sokfélesége, változik az ember és a természet viszonya, ami népvándorlási folyamatokat generál. A klímaváltozás kiváltó okai az üvegházhatású gázok, különösen a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó szén-dioxid légkörbe kerülése, de szintén jelentős szerepet játszanak az emberi tevékenységre visszavezethetően légkörbe jutó metán és a dinitrogén-oxid gázok is. Az ENSZ 1969-ben hívta fel először a nemzetközi közösség figyelmét az emberi környezetet érintő, világviszonylatban kibontakozó válságra. Ennek hatására az Egyesült Nemzetek Szervezete az elmúlt évtizedekben sokat tett a klímavédelem érdekében. A szervezet 1972-ben megrendezte a Stockholmi Konferenciát, 1988-ban létrejött az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (melynek az ENSZ mind a 195 tagállama tagja), 1992-ben aláírásra került a Riói Egyezmény, 1997-ben elfogadták a Kiotói Jegyzőkönyvet, majd 2015-ben megszületett a Párizsi Megállapodás. Az elmúlt évtizedekben az Európai Unió folyamatosan vezető szerepet játszik a klímacélok megfogalmazásában és elérésében, valamint példamutató magatartásra törekszik a klímaváltozáshoz való hozzáállás vonatkozásában. Az EU klímapolitikája 3 fő elven nyugszik. Ez a három elv a megelőzés elve, a természeti károk kialakulásának helyén történő helyreállítás elve, és végül a „szennyező fizet” elv. Az Unió rendkívül elkötelezett a klímacélok betartása kapcsán. Ezt támasztják alá a közös (uniós) költségvetésből a klímavédelemre fordított jelentős összegek, a fejlődő országok számára a klímavédelemmel összefüggésben nyújtott folyamatos támogatások, továbbá ezt segíti elő az Unió klímadiplomáciája is. Az Unió az évek során több olyan környezetvédelmi jogszabályt fogadott el, amelyek világviszonylatban is kiemelkedőek, valamint teljesítette a kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos korábbi céljait és vállalásait. Az EU 2021-ben – a Párizsi Megállapodással összhangban – megreformálta az éghajlatvédelmi stratégiáját, melynek keretében elfogadta az igen ambiciózus „Fit for 55” klímacsomagot, ami előírja, hogy 2030-ig minimum 55 %-kal csökkenti kell a károsanyagkibocsátást. | |
| 695 | |a EU környezetvédelmi politika | ||
| 695 | |a Európai Unió | ||
| 695 | |a Európai Unió működése | ||
| 695 | |a fenntartható fejlődés | ||
| 695 | |a klímaváltozás | ||
| 700 | 1 | |a Keresztes Dr. Éva Réka |e ths | |
| 700 | 1 | |a Zimányi Dr. Krisztina |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/41495/1/%C3%96sszef%C5%B1z%C3%B6tt%20nyilatkozat-szakdolgozat.pdf |z Dokumentum-elérés |